Nemzeti szabványosítási rendszer: összetétel és jellemzők, funkciók és feladatok, fő dokumentumok

Lehetetlen elképzelni a társadalmi és társadalmi struktúrát ma a nemzetgazdaság szinte minden területén a tevékenységek szabályozására szolgáló rendszerek és eszközök nélkül. A megállapított szabályok lehetővé teszik a szolgáltatások nyújtására, a gyártási folyamatokra, a termékforgalomra vonatkozó szabályok egyszerűsítését, , munka technológia ,. stb. . E szabályok forrása a nemzeti szabványosítási rendszer (NSS), a formátum amelynek alkalmazása az állami rendeletek is meghatározzák.

Alapfogalmak

A szövetségi jogszabályok szempontjából, , a legfontosabb fogalmak a következők Az NSS a következőképpen van megfogalmazva:

• A szabványosítás olyan típusú tevékenység, amelynek célja olyan dokumentumok létrehozása, jóváhagyása, felülvizsgálata, törlése, közzététele és közvetlen alkalmazása, amelyek lehetővé teszik a rendszerezést az ellenőrzés célterületén.
• A szabványosítás tárgya olyan anyagi tárgy, folyamat vagy jelenség, amelyre szabványosítási eszközöket alkalmaznak. Különösen lehet termék, szolgáltatás, ellenőrzési eljárás, osztályozási rendszer stb..
• A nemzeti szabványosítási rendszer olyan szabályok és eljárások összessége, amelyekkel a szabványosítási tevékenységek résztvevői kölcsönhatásba lépnek egymással, végrehajtva a szabályozási szabályozást ezen a területen.
• Szabványosítási szabályok-olyan dokumentum vagy dokumentumkészlet, amely tartalmazza a nemzeti szabványok központi módszertani és szervezeti rendelkezéseit, feltüntetve a munkatevékenység lefolytatásának eljárását és módszereit.

A szabványosítás fejlesztésének és alkalmazásának számos aspektusát külön kell választani. Először is ezek azok a szabványok, amelyek szerint a szabályok és ajánlások a szabványosítási szabályokkal rendelkező kódok létrehozásához közvetlenül jóváhagyják. Másodszor, a nemzeti szabványosítási rendszer szabványrendszerét a korábban jóváhagyott eljárási és technológiai szabványok szerint is megtervezik és összeállítják, amelyeket a törvény rögzít. Harmadszor, a hatóságok által jóváhagyott szabványok közvetlen alkalmazását külön bizottságok, felügyeleti szolgálatok, bizottságok stb. e.

A szabványosítási rendszer keretében végzett munka résztvevői

A szabványosítás területén a szabályozás a politika jelenlegi céljaival összhangban történik. A technikai bizottságok a legmagasabb hatóságok szintjén jönnek létre, amelyek magukban foglalják a nagyvállalatok, az Orosz Föderáció alanyai, a tudományos szervezetek és az önkormányzatok képviselőit is. Ezek a bizottságok részt vehetnek a szabványok kidolgozásával kapcsolatos feladatok megfogalmazására vonatkozó javaslatok előkészítésében. Ami a technikai bizottságok létrehozását illeti, ezt a feladatot több elv szerint oldják meg:

• A különböző pártok kiegyensúlyozott képviselete.
• Részvétel önkéntes alapon.
• A törvényben meghatározott szabványosítási célok betartása.
• A megalakult MŰSZAKI Bizottsággal kapcsolatos információk elérhetősége és nyitottsága.
• Az orosz nemzeti szabványosítási rendszer keretében egy bizottság létrehozására irányuló kérelmet 15 napig vizsgálják meg, majd következtetést vonnak le a struktúra kialakításának lehetőségéről.
• A Műszaki Bizottság tevékenységének lezárásáról szóló döntést a szövetségi hatóságok is meghozzák.

Az NSS céljai és célkitűzései

A szabványosítási rendszer létezik a gazdasági tevékenység jogi, műszaki és társadalmi szabályozására különböző szinteken. A másik dolog az, hogy az ilyen tevékenységekre gyakorolt hatás különböző módon, gyakran közvetetten nyilvánulhat meg. Ha a nemzeti szabványosítási rendszer konkrét céljairól beszélünk, a következők a legfontosabbak:

• Az ország integrációjának ösztönzése a nemzetközi szabványosítás infrastruktúrájába és a globális gazdaság egészébe az egyenlő partnerek jogairól.
• Az ipar technológiai korszerűsítése.
• Az orosz gyártók versenyképességének javítása.
• Az általános társadalmi-gazdasági fejlődés támogatása.
• Az ország biztonságának biztosítása a védelmi potenciál minőségének javításával.
• Az életszínvonal javítása.
• A hazai termékek és szolgáltatások minőségének javítása.

A fent említett célokat a következő feladatok megoldásának eredményeként érik el:

• Új technológiai megoldások elsajátítása, technológiai vezető pozíciók elérése a gazdasági tevékenység innovatív ágazataiban.
• Környezetvédelem, javítása egészségbiztonság az emberek és általában a gazdasági, jogi és környezeti helyzet javítása.
• A technológiák, a működési módszerek és a termékek ártalmatlanításának javítása.
• A termékskála egységesítése és optimalizálása, annak felcserélhetőségének és kompatibilitásának biztosítása, a termelés fejlesztésének és új termékek létrehozásának idejének csökkentése.
• A szabványosítási dokumentumok használata a szolgáltatások nyújtása, , építési beruházások és termékértékesítés.
• A termékek gyártói által a fogyasztót félrevezető intézkedések megelőzése.
• A mérések egységességének elérése és az eredmények összehasonlításának lehetősége.
• Magas fokú racionalitás elérése a természeti erőforrások felhasználásában.
• Feltételek megteremtése a nemzetközi minőségi szabványok és az egyes külföldi országok szabványainak hatékony, célzott alkalmazásához.

Az NSS szervezeti felépítése

E feladatok közvetlen teljesítése hatékony szervezeti-funkcionális struktúra nélkül lehetetlen. Elemei a következő testeket képviselik:

• A fent említett technikai bizottságok.
• Az Orosz Föderáció metrológiai és műszaki szabályozásának funkcióit biztosító ügynökség.
• A szabványosítás területén működő kutatóintézetek.
• A szabályozások fejlesztői az ipar és a menedzsment különböző területein.
• Meghatározott szervezetek, vállalatok és vállalkozások szabványosítási szolgáltatásai.

A munkaszervezést a nemzeti szabványosítási rendszer speciális ellenőrző szerve végzi, amely a következő funkciókat látja el:

• A jelenlegi szabványosítási rendszer megfelelésének ellenőrzése az állami gazdaság és a tudományos fejlődés érdekeivel.
• Olyan projektek technológiai szakértelmének előállítása, amelyeken belül szabványokat dolgoznak ki.
• Szabványtervezési programok elfogadása.
• Nemzeti szintű szabványok meghatározása.
• A szabványok, a szabványosítási szabványok elszámolása, valamint ajánlások azzal a lehetőséggel, hogy az érdekelt felek hozzáférjenek hozzájuk.

Az Orosz Föderáció nemzeti szabványosítási rendszerének jellemzői és elvei

Az orosz szabványosítási rendszer alkotmányos rendelkezéseken alapul, amelyek összefüggésében a szabványok kizárólag a szövetségi hatóságok kérdéseire vonatkoznak, és nem érintik a harmadik fél struktúráinak változásait és befolyását. Ezenkívül a nemzeti szintű szabványok kidolgozásának szabályozási keretét a Kódex alkotja Közigazgatási bűncselekmények, az Orosz Föderáció büntető-és polgári Törvénykönyvéről.

Az Orosz Föderáció nemzeti szabványosítási rendszerének alkalmazási szintjétől és irányától függetlenül módszereinek a következő elveken kell alapulniuk:

• A szabályok, tulajdonságok betartásának garantálása, jellemzők és elvek, amelyeket a nemzeti szabványosítás dokumentumaiban rögzítenek, az ország tudományos-technológiai fejlődésének jelenlegi szintjét, valamint a külföldi országok gyakorlati tapasztalatait.
• A szövetségi törvény 6. cikke szerinti szabályozási szabályozás keretében a tárgyakkal kapcsolatos dokumentáció használatának kötelezettsége.
• Feltételek biztosítása a folytonosság fenntartásához a szabványosítás területén.
• A szabályok létrehozása a következetesség és a komplexitás biztosításának elvárásával történik.
• A nemzeti szabványosítási rendszerben használt dokumentumok létrehozásának folyamatainak nyitottsága, biztosítva az érdekelt felek részvételét a fejlesztésben. Az élen áll a különböző felek konszenzusának elérése a nemzeti szabványok rendszerének kialakításában.
• A szabványok kidolgozására vonatkozó követelmények betartásának ellenőrzésének biztosítása.
• A dokumentáció önkéntes alkalmazásának elve.
• Törekvés az NSS megoldások tervezésének, fejlesztésének, összehangolásának, felülvizsgálatának, közzétételének és további felhasználásának egységesítésére.

A nemzeti szabványosítási rendszer dokumentumai

A szabványosításra vonatkozó fő dokumentáció anyagai a következők:

• Az NSS alapvető dokumentumai.
• Jelenlegi osztályozók.
• A vállalkozások egyedi szabványai, valamint a szabályozási követelmények és feltételek.
• Szabályzatok.
• A szabványosítási objektumokra vonatkozó kötelező követelményeket jóváhagyó dokumentumok.

Különös figyelmet érdemel a nemzeti szabványosítási rendszer dokumentumainak alapvető listája:

• Anyagok, amelyekben az alapvető szabványokat és szabályokat rögzítik. Fő rendelkezésekként használják őket, kivéve azokat az eseteket, amikor ellentmondások vannak a nemzetközi szabványokkal, és a hazai NSS használata bizonyos műszaki szabályok be nem tartása miatt nem megfelelő.
• Dokumentumok, amelyekben az előzetes nemzeti szabványokat jóváhagyták. Rendszerint az új technológiai megoldások alkalmazásának előmozdítására szolgálnak a tudomány és a technológia területén a tudás és a gazdasági tevékenység különböző területein.
• A forrásanyagok, amelyek alapján megfogalmazzák a szabályozási funkció feladatainak listáját egy adott területen.
• Ajánlások a szabványosításhoz. Felkészültek ellenőrizni a szabvány Egyedi rendelkezései az előzetes alkalmazás keretében. A vizsgálati eredmények alapján ajánlásokat adnak a módszertani tulajdonságok fő dokumentumának lehetséges szerkesztésére.
• Információs és műszaki szakkönyvek. Az NSS összetett dokumentuma, amely rendszerezett adatkészletet tartalmaz a szabványosítási alkalmazás egy meghatározott területén. Például a technológiák, folyamatok, módszerek, módszerek, berendezések és egyéb szabványosítási objektumok leírhatók.

Az NSS dokumentációjának kidolgozása

A dokumentum kidolgozásának szervezeti folyamata azzal kezdődik, hogy megfelelő kérelmet küld a szövetségi hatóságnak a nemzeti szabványtervezet létrehozására. Az ilyen kérelemnek információkat kell tartalmaznia azokról a pozíciókról, amelyeket egy jövőbeli dokumentumban terveznek közzétenni. A nemzeti szabványosítási rendszer dokumentumának létrehozásának első szakaszától kezdve a fejlesztőknek bevezető formátumban hozzáférést kell biztosítaniuk az érdekelt felek számára a projekt anyagaihoz. Különösen az üres dokumentum másolatát papíron vagy elektronikus formában nyújtják be.

A fejlesztési folyamat során a szerzők nyilvános megbeszéléseket tarthatnak a projektről, rögzíthetik a beérkező megjegyzéseket és a kritikával összhangban véglegesíthetik a projektet. A szövetségi hatóságok vagy az érdekelt felek kérésére a dokumentum szerzőinek bizonyos időn belül be kell nyújtaniuk a szerkesztett anyagok másolatát is. A fejlesztés befejezése után nyilvános vitát is tartanak, és , hiányában észrevételek esetén a dokumentumot vizsgálat céljából megküldik a műszaki Bizottságnak. Pozitív értékelés esetén az új dokumentumot a nemzeti szabványosítási rendszer speciális jelével jelölik, a "C" betűbe írt "P" és "T"betűk kombinációja formájában. Ez a szimbolizmus az oválisba zárt mérőkeret alakját jelzi. Az ilyen jelölés jelenléte azt jelenti, hogy hordozóját az Orosz Föderáció nemzeti szabványosításában használják.

NSS programok

A szabványosítási alkalmazás területén működő hatóságok az NSS meglévő dokumentumait az általános program keretében dolgozzák ki, hagyják jóvá és módosítják. Ez utóbbit a fejlesztés elvei alapján és a szabványosítás kiemelt területeivel összhangban fejlesztik ki, amelyeket szintén megfogalmaznak, figyelembe véve az ezen a területen dolgozó alkalmazottak céljait és feladatait.

A különböző időszakokban elvégezhető szabványosítási munkák tervezése kulcsfontosságú az NSS program létrehozásának folyamatában. Különösen a nemzeti szabványosítási rendszer hosszú távú tervezésének összhangban kell lennie az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének alapvető rendelkezéseivel. Figyelembe veszik a különféle iparágak fejlesztési stratégiáiban meghatározott állami programok rendelkezéseit, ahol elvben alkalmazzák a szabványosítás elemeit. A program alapja több tervezési megoldásból állhat, amelyek mindegyikét az illetékes ellenőrző szervek is megvizsgálják, és szükség esetén szerkesztik.

A nemzeti szabványosítási rendszer fogalma

A mai napig az NSS koncepciója releváns, amelyet a 2027-ig tartó időszakra terveztek. Rendelkezéseivel összhangban kialakították a jelenlegi szabványrendszer fejlesztésének nézeteit, értékeit és elveit. Ennek a koncepciónak a prioritásai közé tartozik a kereskedelem és a piaci kapcsolatok technikai akadályainak megszüntetése, a hazai termékek versenyképességének növelése, a polgárok életének védelme és az energiahatékonyság növelése az erőforrások megőrzésével. Ha konkrét iparágakról beszélünk, akkor a nemzeti szabványosítási rendszer 2027-ig történő fejlesztésének koncepciójában előtérbe kerül a nukleáris ipar, a csúcstechnológiai kémia, a nemfémes és kompozit anyagok gyártása, valamint a radioaktív hulladékok feldolgozására szolgáló új technológiák. Az új szabványok fejlesztőinek fokozott figyelme ezekre a területekre a gazdasági, technológiai és környezeti tényezőknek köszönhető. Az innovatív anyagok előállításához használt technológiák magas fejlettségi szintje elvileg arra kényszeríti a szabványügyi testületeket, hogy javítsák a régi szabályozási dokumentumokat, vagy új jogi aktusokat és rendeleteket dolgozzanak ki.

Az új szabványok létrehozása keretében a szabályok javítása terén elért haladás sem áll meg. Például a nemzeti szabványosítási rendszer mai fejlesztése lehetetlen információ és digitális támogatás használata nélkül, amely megköveteli a dokumentumok hivatalos közzétételére, alkalmazására és felülvizsgálatára vonatkozó követelmények frissítését az összes orosz osztályozóval és referenciakönyvekkel.

Következtetés

A szabványosító testületek munkája szinte láthatatlan, de eredményei szinte minden lépésben megnyilvánulnak. A gyártásban, az építőiparban és a szolgáltatásnyújtás különböző területein működő műszaki szabványok, eljárási szabályok és szabálykódok egyfajta formátumot hoznak létre, amelyen belül a modern társadalom tevékenységét végzik. Ebben az értelemben az Orosz Föderáció nemzeti szabványosítási rendszere nem sokban különbözik a külföldön használt hasonló szabályozóktól. A különbség csak a technikai és szervezeti árnyalatokban és feladatokban rejlik, amelyekkel a szabványosítási szakemberek ma szembesülnek. Tehát jelenleg a jelenlegi NSS programnak hozzá kell járulnia a termelési létesítmények technológiai újratelepítéséhez, ideértve a külföldi tapasztalatok felhasználását is innovatív technológiák, amelyeket a fejlett országok használnak a szabványosítás keretében.