Melyek a nemzetközi kommunikáció nyelvei?

Az egyes törzsek és népek elszigeteltsége egykor utat engedett a kis-és nagyléptékű gyors kommunikációnak. Ennek oka a különböző országok közötti politikai, kulturális, gazdasági kapcsolatok intenzív fejlődése. Ezért az etnikumok közötti kommunikáció nyelveinek megjelenése történelmileg természetes folyamat.

Miért kommunikálnak az emberek?

A kommunikáció nagyon összetett folyamat, amely általában valaki kezdeményezésére (a kommunikáció tárgya) keletkezik egy meghatározott céllal, például valamilyen információ, információ megszerzésére. Két vagy több ember képes kommunikálni. Az a személy, akire a téma kezdeményezése irányul, a kommunikáció tárgyának nevezik.

A kommunikációt kommunikációnak is nevezik, de ha a kommunikáció csak az információcserére irányul, akkor a kommunikáció céljai szélesebbek. A folyamat során az emberek:

• üzenetek cseréje, közös célok kitűzése;
• megvitatják a problémákat és megállapodnak a közös fellépésekben;
• megváltoztatják, korrigálják saját és mások viselkedését;
• cserélnek érzéseket, tapasztalatokat, érzelmeket.

A kommunikáció leggyakoribb formája a verbális, azaz a beszéd. Az emberek gesztusokkal, arckifejezésekkel, pillantásokkal is kommunikálhatnak, ha például különböző nyelveket beszélnek. A kommunikációs eszközök között különleges helyet foglalnak el a nemzetközi kommunikációhoz vagy speciális tevékenységi területeken létrehozott mesterséges nyelvek (Eszperantó).

A beszéd társadalmi jelenség

Minden ember egy bizonyos helyet foglal el a társadalomban neme, végzettsége, kora, családi állapota, vallása szerint, vagyis egyszerre több társadalmi csoport tagja, és bizonyos szerepet tölt be. Kommunikációja a társadalom többi tagjával kommunikáció útján történik, beleértve a nyelvet is.

Bármely ország területén a társadalom heterogenitása miatt vannak nyelvjárások: társadalmi (például fül alapján meghatározhatja az ember iskolai végzettségét), területi (Moszkvai nyelvjárás, Kubai nyelvjárás). A beszéd stílusa megfelel a társadalmi igényeknek, és attól függ, hogy milyen mértékben használják-a mindennapi beszéd jelentősen eltér a szakmai.

A nyelv az emberi társadalom fejlődésének egyedülálló terméke. A nyelvészet fejlődésének számos aspektusát tanulmányozza társadalmi jelenségként. Például: működésének sajátosságai a különböző társadalmi rétegekben és csoportokban, nyelvi kapcsolatok a lakosság nemzeti és etnikai sokszínűségének körülményei között; az okok, amelyek miatt a nyelv az etnikumok közötti kommunikáció eszközévé válik stb.

Az etnolingvisztika tanulmányozza a társadalomban a többnyelvűséggel kapcsolatos folyamatokat: hogyan alakulnak ki a társadalom és a különböző nemzetek közötti kapcsolatok, mi a nemzeti jellemzők az öntudat, a világ észlelése és kifejezése a nyelvben, a kultúrában, mi elősegíti közeledés, és mi választja el az embereket egy többnyelvű társadalomban stb.

Szókincs munka: hivatalos, állami, nemzetközi nyelv

A nyelv státusát egy multinacionális államban általában az Alkotmány rögzíti. A hivatalosat a jogalkotási, oktatási szférában, az irodai munkában használják. Az emberek és az egyén nyelvi szuverenitásának elve garantálja annak lehetőségét, hogy más nyelveket hivatalosként használjanak az állam azon területein, ahol a lakosság többsége mindennapi és hivatalos helyzetekben használja őket.

Az államnyelv egy multinacionális ország egyik szimbóluma, a lakosság integrációjának eszköze, mivel jogalkotási dokumentumokat tesznek közzé benne, a média munkáját, az oktatást oktatási intézményekben végzik, hivatalos kommunikációt folytatnak a polgárok és más országok képviselői között.

Az etnikumok közötti kommunikáció nyelve közvetítőként működik egy állam (vagy helység) több nemzet által lakott népei között. Ez szolgál a kommunikációhoz, az interakció szervezéséhez az élet minden területén.

Globális szinten

Számos úgynevezett világnyelv létezik, amelyeket a legnagyobbnak ismernek el, mivel a világ népességének jelentős része (fő vagy második) beszél. Fuvarozóik különböző országok és nemzetiségek emberei. Az etnikumok közötti kommunikáció nyelveinek listája legfeljebb 20, de a leggyakoribb a legtöbb fuvarozó pedig:

1. Kínai-több mint 1 milliárd anyanyelvű a világ 33 országában.
2. Angol — több mint 840 millió 101 országban.
3. Spanyol — mintegy 500 millió a világ 31 országában.
4. Orosz — több mint 290 millió 16 országban.
5. Arab — több mint 260 millió 60 országban.
6. Portugál — több mint 230 millió 12 országban.
7. Francia — több mint 160 millió 29 országban.
8. Német — több mint 100 millió 18 országban.

Az etnikumok közötti kommunikáció nyelvei és a világnyelvek nemcsak a szomszédos országok népei közötti kommunikáció eszközei, hanem bolygószintű szinten is. Különböző nemzetközi találkozók, rendezvények, tudományos, kulturális, kereskedelmi és egyéb fórumok hivatalos képviselői és résztvevői kommunikálnak velük. Ezek közül hat a német és a portugál mellett hivatalos nyelvek UN.

A történelem oldalain keresztül

A keleti szláv törzsek egyesülésével szoros politikai-gazdasági kommunikációra volt szükség. Században a régi orosz nyelv lett a szorosan kapcsolódó nyelvek — orosz, fehérorosz és ukrán-megjelenésének alapja. Nyelvjárási sajátosságaik nem zavarták a kölcsönös megértést és kommunikációt.

Az orosz a nemzetközi kommunikáció nyelve a volt Szovjetunióban, ma pedig korábbi országaiban, az egyik legnagyobb a világon. Egész létezése során kölcsönzött szavakkal gazdagodott azoktól a nyelvektől, amelyekkel az ország lakosságának történelmileg kommunikálnia kellett (német, francia, angol, holland, Iráni stb.. Az Orosz Orosz azonban a világ szavait (például matryoshka, satellite, samovar) is adta, amelyek sok nemzetiségű emberek számára érthetőek.

Századra nyúlik vissza, amikor megjelent az első cirill ábécé. Ezt követően elterjedt a keleti szláv népekre. Század elején alakult ki, amikor reformját végrehajtották.

A Szovjetunióban az orosz volt az etnikumok közötti kommunikáció nyelve, amely kötelező az ország lakosságának tanulmányozásához. Újságok, magazinok jelentek meg rajta, televíziós és rádiós műsorszórást végeztek. Az uniós köztársaságokban az őslakosok saját nyelvükön is kommunikáltak, irodalmat nyomtattak. , stb. Az orosz ábécé szolgált mint az alapja a még nem létező népek írott nyelvének fejlődése, amely ma is létezik.

Oroszország ma többnyelvű

Az Orosz Föderáció területén mintegy 100 nép él, akik a 8 nyelvcsalád egyikéhez tartozó nyelven kommunikálnak. Az országon kívül mintegy 500 millió ember, akik közel-távol külföldön élnek, az Orosz nyelv anyanyelvei.

Hazánk lakosságának egy része anyanyelvként más nyelveket beszél, amelyeket más országokban állami nyelvként ismernek el: belorusz, ukrán, német, észt, finn stb.

Az orosz és az anyanyelv az etnikumok közötti kommunikáció nyelve az Orosz Föderáció tantárgyaiban. Sokan közülük mindkettőt jogalkotási szinten államként ismerik el.

A dialektusok pontos számát A tudomány még nem határozta meg. A nyelvjárások (Észak-orosz, dél-orosz nyelvjárások és Közép-orosz nyelvjárás) az ország bizonyos területein élő népekre és nemzetiségekre jellemző csoportokra és nyelvjárásokra oszlanak. Ezeket a hangok (magasság, időtartam), az objektumok és cselekvések nevének, a mondatok építésének sajátos kiejtése jellemzi. Például az Odesszai nyelvjárás széles körben ismert, amely elnyelte más nyelvek (görög, jiddis, ukrán)néhány jellemzőjét.

írta: Chingiz Aitmatov: "az emberek halhatatlansága a nyelvén van"

Oroszország kis nyelvei ma

Az 1917-es oroszországi forradalom után a világon először hirdettek tanfolyamot a kis népek nyelvének megőrzésére és fejlesztésére. Minden állampolgárnak joga volt tanulni, anyanyelvén kommunikálni, használni az élet minden területén, beleértve a hivatalosakat is (bíróság, háztartási ügynökségek stb.). Az irodalom, a tankönyvek, a tömegtájékoztatási eszközök különböző nyelveken történő közzététele hatalmas léptékű.

Ugyanakkor a tudományos és az uralkodó politikai körök megértették, hogy ott kell az etnikumok közötti kommunikáció nyelvei-ez egy olyan tényező, amely egy ilyen hatalmas területet elfoglaló ország népességének ideológiai egyesítését, gazdasági és politikai fejlődését jelenti. Nyilvánvaló, hogy csak az Orosz lehet ilyen nyelv, így az élet minden területére való bevezetése felgyorsult. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság szimpatikus volt ezeknek az intézkedéseknek, de az oroszosítás rejtett ellenállást váltott ki a Szovjetunióban lakó népek képviselőitől.

Összeomlása után a volt köztársaságok szisztematikusan felváltják az orosz nyelvet, majd különböző sebességgel helyettesítik a nemzeti nyelvet. Oroszországban nincs egyértelmű nyelvpolitika, minden kérdését elsősorban regionális szinten oldják meg, a helyi hatóságok nézeteitől és szándékaitól függően. Az Orosz az etnikumok közötti kommunikáció nyelve a posztszovjet térben, elsősorban a nemzetközi piaci kapcsolatok gyors fejlődésének köszönhetően a perestroika utáni években és a háztartások szintjén.

A jelenlegi komoly probléma az Orosz nyelv elterjedése, valamint az orosz népek nyelvei külföldön. Alapokat és programokat szerveznek a külföldi iskolák, kiadók és kulturális központok támogatására. Azonban sok feladat van ezen a területen: a cselekvések összehangolása, finanszírozás, szakosodott személyzet képzése állami, állami és jótékonysági szervezetek számára.

Orosz jogszabályok az államnyelvről

1991. évi törvény. "Az Orosz Föderáció népeinek nyelvéről" (szerkesztve 2014-ben.) garantálja az ország területén létező összes nyelv - nagy és kicsi - állami védelmét és támogatását.

Oroszországban az orosz nyelvet a cikkben nyilvánítják. A szövetségi törvény 53. cikke, amelyet alkotmánya rögzít (cikk. 68). , Ez azonban nem fosztja meg az ország részét képező köztársaságokat attól a jogtól, hogy saját nyelvüket állami nyelvként ismerjék el. A polgároknak joguk van:

• az anyanyelv használatának joga a hivatalos és nem hivatalos intézményekben és szervezetekben az Orosz Föderáció egész területén. Ha nem beszélnek mást, mint az anyanyelvüket, tolmácsot kapnak;
• a kommunikáció és a képzés nyelvének kiválasztása;
• tudományos kutatásaiért és azok finanszírozásáért a szövetségi és regionális költségvetésből.

Jelenleg az oroszországi nyelvpolitika különböző aspektusait széles körben megvitatják. Például a nyilvánosságot aggasztja az egyes kis nyelvek eltűnésének tendenciái, amelyek az anyanyelvűek számának csökkenésével járnak.