Logikai forma: alapfogalmak és kritériumok

A logika az egyik legrégebbi tudományos tudományág. A neve a görög nyelvből származik, szó szerint "ok", "érvelés", "gondolat". Ez a tudományág az emberi gondolkodás tudománya és képességek az érvelés, a következtetések levonásának képessége.

A logika a normatív filozófiai tudományokhoz tartozik. Keretein belül tanulmányozzák az emberek gondolkodási folyamatainak módszereit, formáit és mintáit. A logika egyik fő feladata, hogy meghatározza az utat az információs előfeltevés megszerzésétől az elme által a kimenet kialakításáig.

Mi a logikai forma? Meghatározás

Ami a tudományt illeti, a logikát saját fogalmak és kifejezések jellemzik. Az egyik ilyen fogalom a "logikai forma".

Mi ez? Ez a kifejezés a gondolkodási folyamat tartalmát képviselő egyes összetevők közötti kapcsolatra utal. A logikai forma fogalma nem a "gondolat tartalma"kifejezés analógja. A forma nem valami megváltoztathatatlan, örökre kapcsolódik a gondolat tartalmának egyetlen változatához.

Mi lehet a gondolkodási folyamatok?

A gondolkodás általános struktúrájában a logikai megismerés vagy műveletek következő formáit különböztetjük meg:

• elemzés;
• összehasonlítás;
• szintézis;
• absztrakció;
• általánosítás.

Mindegyik mentális műveletnek saját jelentése van, és az elme tevékenységének szükséges összetevője.

Tudjon meg többet a gondolkodási folyamatokról

Az elemzést összetett mentális tevékenységként értjük, amelynek során a kívülről kapott információkat alkotó elemekre osztják, amelyeket összehasonlítanak és figyelembe vesznek.

Az összehasonlítások az elme tevékenysége, mely pillanatok alatt hasonlóság és különbségek a vizsgált tárgyakban feltárják. , ennek a folyamatnak az eredménye az osztályozás, vagyis valami elméleti ismeretének elsődleges logikai formája.

A szintézis mentális tevékenység, lényegében az elemzés ellentéte. Ez azt jelenti, hogy ebben a folyamatban egy különálló, különálló részecskékből álló integrált ábrázolás jön létre.

Az absztrakció mentális tevékenységként értendő, amelynek eredményeként a fő, alapvető elemeket elválasztják a másodlagosaktól, amelyeknek nincs különösebb jelentése. Ennek a folyamatnak az eredménye általában a fogalmak kialakulása valamiről.

Az általánosításokat azoknak a gondolkodási folyamatoknak nevezzük, amelyeknek köszönhetően az információkat, tárgyakat vagy tárgyakat bizonyos jellemzők szerint kombinálják.

Mi lehet a mentális formák?

A gondolkodási folyamatokra jellemző fő logikai formák a következők:

• ítéletek;
• fogalmak;
• következtetések.

Ezen formák mindegyike rugalmas, vagyis nincs állandó tartalma.

Fogalmak és kritériumaik

A fogalmak a gondolkodási folyamat speciális logikai formája, amely lehet absztrakt vagy konkrét.

A fogalmak kritériumai a következők:

• a vizsgált tárgyak vagy jelenségek viszonyai;
• kapcsolat közöttük és más előfeltételek között;
• alapvető jellemző tulajdonságok.

A fogalmak beszédben fejezhetők ki egy vagy több szóval, vagy hosszú kifejezésekkel.

Ítéletek, következtetések és kritériumaik

Az ítéletek azok a formák, amelyeket a kapcsolatok tükrözése állítások vagy tagadások formájában jellemez. Ez a legközelebb áll a következtetéshez. Az ítélet logikai formája lehet igaz vagy hamis. Az ítéletek a következtetések szerves részét képezik.

A következtetés arra a mentális tevékenységre utal, amelyben az ember bizonyos következtetésekre jut az ítéletek láncolata alapján. A gondolkodás logikai formáit, amelyeket következtetéseknek neveznek, a következő kritériumok jellemzik:

• analógia;
• levonás;
• indukció.

Ezen kritériumok mindegyikének természetesen megvannak a maga sajátosságai.

Az analógia logikailag indokolt átmenetek az egyikről a másikra, amelyek nyilvánvaló hasonlóságok jelenlétén alapulnak. A levonás a logikai forma, amelyben a következtetések az Általános, integrált, az adott konkrét elem irányába mutatnak. Az indukció egy fordított folyamat, amelyben a gondolat a részecskékről, a részletekről az általános és az integrálra irányul.

Mi befolyásolja a logikus gondolkodást?

A gondolkodási folyamatok logikai mintáknak vannak kitéve, de befolyásolják az ember által tapasztalt érzelmek.

Az érzések és érzelmek rendkívül erős hatással vannak az elmére. Képesek teljesen megváltoztatni az információhoz való hozzáállást, az ítéletek és következtetések menetét, és természetesen a következtetéseket, amelyekhez vezetnek. Az emberi természet érzelmi oldala alárendeli az elmét, arra kényszerítve, hogy pontosan megtalálja azokat az érveket és előfeltételeket, amelyek megfelelnek a tapasztalt érzéseknek, az eredetileg kívánt következtetésekhez vezetnek. Ezt a jelenséget elfogultságnak nevezik.

Az érzelmek elmére gyakorolt hatása azonban nem mindig válik negatívvá. Az érzések nemcsak megakadályozzák az embereket abban, hogy ésszerűen gondolkodjanak, hanem éppen ellenkezőleg, serkentik az elmét. Az emberi természet érzelmi oldala céltudatosságot, intenzitást, kíváncsiságot, élességet és sok más tulajdonságot ad a mentális tevékenységnek. Például, ha a feltalálás szükségességéről beszélünk egy drog, , akkor a személyes érdeklődést tapasztaló személy nagyobb sikert fog elérni, mint valaki, akinek érzelmei nem befolyásolják az elmét.

Így az érzelmi komponens ugyanolyan szükséges a produktív gondolkodási folyamat megvalósításához, mint a logikus.

A nyilatkozatoknak vannak formái?

A logikai állítások formái a gondolatok, ítéletek, következtetések, következtetések megfogalmazásának formája. Ezt a kifejezést nemcsak a filozófiában, a pszichológiában és a társadalomtudományokban használják, hanem a matematikában és másokban is.

Ezeknek a formáknak a fő jellemzője, hogy a gondolatok, érvelés vagy következtetések közvetlen tartalmától elkülönítve tekinthetők meg. Más szavakkal, bármely állítás, mind egyszerű, mind összetett, az alkotó kifejezések képleteként ábrázolható.

Más szavakkal, minden hangosan kifejezett következtetésnek, kijelentésnek vagy érvelésnek egyedi tartalma van, de ugyanabban a formában vannak öltözve, amely a gondolat lényegétől függően nem változik. Az a forma, amelyet egy személy szellemi tevékenységének eredményeinek a társadalom többi tagjához való továbbítására használ, elvontan létezik a beszélt vagy írott szavak, szimbólumok tartalmából.

Szemléltető példaként analógiát adhatunk a csomagolásba csomagolt édességekkel. Teljesen különböző édességeket tehet ugyanabba a csomagolásba-csokoládé, karamell, nyalókák, cukorkák, fudges stb. A csomagolás tulajdonságai azonban nem változnak attól függően, hogy milyen cukorka van benne.

A logika törvényeiről

Bizonyos minták minden létező tudományra jellemzőek, természetesen a logika sem kivétel.

Fő mintái a következők:

• identitás;
• az ellentmondás hiánya;
• kivétel;
• elegendő ok.

Az identitás törvénye a filozófiai tudományágakban hasonlóság, logikai összefüggés. Az ellentmondások hiányának posztulátuma azt állítja, hogy két vagy több, tartalmilag eltérő gondolat nem lehet egyszerre igaz. Más szavakkal, csak egy érvelés lesz igaz, a többi hamis lesz.

A kizárt harmadik törvénye logikusan folytatja azt a szabályt, amely szerint nincsenek ellentmondások. Lényege abban rejlik, hogy mivel az ellentmondásos érvek nem lehetnek egyszerre igazak, a hamisakat azonosítani és kizárni kell. Az elégséges ész törvénye kimondja, hogy minden bizonyított, megalapozott és indokolt gondolat igaz.

Mi a logika jelentése?

Nincs egyetlen haszontalan tudományos fegyelem. Mindegyiknek megvan a maga jelentése, mindannyian elfoglalják a saját rést. Természetesen a logika sem kivétel.

Ennek a tudományos tudományágnak a fontossága közvetlenül attól függ, hogy milyen területen használják eszközként. A logikát a matematikai tudományokban, a társadalmi és Pszichológiai, a nyelvészetben és a pedagógiában használják sok más területen. Egyszerűen fogalmazva, a logika jelen van, bárhol is van egy hely mentális tevékenység.

De értéke nem korlátozódik arra, hogy eszközként, segédeszközként használja a különféle tudományágakban. Tanulási Logika mint független a téma hozzájárul:

• a gondolkodási képességek fejlesztése;
• az a képesség, hogy pontosan és egyértelműen kijelentsék, átadják másoknak az érvelésüket;
• képes megkülönböztetni az igazságot a hazugságoktól;
• a kívülről érkező információk független elemzésének szokása.

Logika szükséges viták vagy viták lebonyolítása, események megértése, tudományos elméletek kidolgozása és még sok más.