Munkaügyi választottbírósági... A munkaügyi viták meghatározása, összetétele, kinevezése, megfontolása és a megoldásuk eljárása

Minden munkavállalónak saját feladatai és jogai vannak, amelyeket a jogszabályok szintjén rögzítenek, és helyi dokumentumokban rögzíthetők. Megsértése esetén a jogait és jogos érdekeit minden munkavállaló a társaság a jogot, hogy a munkaügyi választottbírósági. Ez egy test, üzlet kollektív munkaügyi vitákkal.

Az jellemző tulajdonságok a konfliktus a munkaügyi kapcsolatok szintjén a következők: a vita kimenetelének bizonytalansága, valamint a felek által elérni kívánt különböző célok.

A hatóság feladatai

A munkaügyi kapcsolatok területén a választottbíráskodás a konfliktushelyzetek megoldásával foglalkozik a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyok szinte minden területén, például:

• a bérek meg nem fizetése;
• munkavédelem;
• a bérszámfejtési rendszer megváltoztatása;
• a normák és árrések változásainak megállapítása;
• a kártérítés késedelme vagy meg nem fizetése stb.

A testületnek joga van konzultálni a konfliktusok megoldásának módjairól és a felek összeegyeztetéséről. De a legfontosabb funkció a konfliktus megoldása kollektív munkaügyi vita, , ami fontos azoknak a vállalkozásoknak, ahol tilos a sztrájk.

Ha nem lehet sztrájkot tartani

A sztrájk szélsőséges intézkedés, amikor a felek a tárgyalások során nem tudtak megállapodásra jutni. Egy ilyen szélsőséges intézkedés számos esetben nem történhet meg:

• ha az országban rendkívüli állapotot vagy harci törvényt vezetnek be;
• a különösen jelentős munkakörökben dolgozók, például a sürgősségi orvosi intézkedések, a kutatási és mentési műveletek, vagy az ország biztonságának vagy a védelemnek a biztosításában részt vevők nem rendelkeznek sztrájkjoggal;
• a kommunikációs és Közlekedési Dolgozók, vagyis az életfenntartás területén dolgozók nem sztrájkolhatnak.

A jogalkotási aktusokban egyéb korlátozások is megállapíthatók. Az ilyen esetekben a vitákat Rostrud szinten oldják meg, a Munka Törvénykönyve 404. cikkének rendelkezéseivel összhangban Kormányhatározatok № 324.

Fajták

A munkaügyi választottbírósági eljárás létrehozása két formában lehetséges:

• Ideiglenes. Kizárólag egy bizonyos vita megoldására jön létre, szükségszerűen harmadik fél – állami szerv-részvételével.
• Állandó. A vitákat a felek közötti megállapodás alapján mérlegelheti, vagy harmadik fél hozhatja létre a társadalmi-munkaügyi kapcsolatok területén fennálló konfliktusok megfontolására.

A munkaügyi választottbírósági eljárás sajátossága nem kötelező jellegű. Ha a felek a tárgyalások során nem tudtak megállapodásra jutni, akkor senki sem kényszerítheti őket választottbírósági eljárásra. E szabály alól csak egy kivétel van – ha a jogszabály követelményei szerint sztrájkokat nem lehet tartani a vállalkozásnál.

Teremtés

A választottbírósági eljárás létrehozásának és szabályozásának alapjait a 92-FZ törvény tartalmazza. Az állandó Bizottságot általában harmadik fél kezdeményezésére hozzák létre. A munkáltató és a munkavállaló között létrejött valamennyi megállapodást írásban rögzítik.

A 92-FZ törvényben előírt utasítások szerint a felek tárgyalásokat folytatnak a felmerült konfliktusról, és a következő viták esetén a Bizottsághoz kell fordulniuk:

• ha a nézeteltérés jegyzőkönyvét aláírják;
• amikor a közvetítő létrehozására megállapított határidő lejárt;
• ha a felek jegyzőkönyvet írtak alá, amelyben kijelentik, hogy nem állnak készen a vita közvetítő segítségével történő megoldására.

A Munkaügyi vitarendezési Bizottságot 2 napon belül létre kell hozni, ha a konfliktus egy vállalkozás szintjén alakult ki. Abban az esetben, ha a vita magasabb szinten van, vagyis egy egész gazdasági ágazat szintjén merült fel, a Bizottság 4 napra jön létre.

Hogy néz ki az eljárás

A kollektív munkaügyi vitát a munkaügyi választottbírósági eljárásban 3 napig vizsgálják, ha a konfliktus a vállalkozáson belül merült fel. Ha a konfliktus több szervezet szintjén van, a vitát 5 munkanapon belül megvizsgálják (a Munka Törvénykönyve 404. cikke).

A választottbírósági képviselőknek joguk van dokumentumokat kérni, tájékoztatni a feleket és a nyilvánosságot a vita rendezése után bekövetkező következményekről.

Az ügy anyagának a konfliktusra vonatkozó vizsgálatának eredményei alapján a választottbírósági eljárás írásbeli döntést hoz, amelyet továbbítanak a vitában részt vevő feleknek.

Az első szakasz

Valójában a munkaügyi választottbírósági eljárás ugyanaz a bíróság. Először is, a választottbírókat a vitában részt vevő felektől való függetlenség elvének megfelelően választják meg. Egy ülést tartanak, amelyen létrehoznak egy bizottságot, meghatározzák annak összetételét és tevékenységének sorrendjét. A konfliktus mindkét oldala aláírja a létrehozott protokollt. Ezt követően a választottbírák áttekintik az ügy anyagait, Vagyis tanulmányozzák az összes rendelkezésre álló információt és dokumentumot.

A Bizottság mindkét fél képviselőit meghívja a meghallgatásra, meghallgatja véleményüket. Független szakértőket lehet meghívni. Szükség esetén a helyi hatóságok tájékoztatást kapnak a vita rendezése után a lehetséges társadalmi következményekről. Ennek eredményeként a választottbírák ajánlásokat dolgoznak ki a meglévő konfliktus megoldására, és jegyzőkönyvet készítenek, amelyet később mindkét félnek továbbítanak.

A munkaügyi viták munkaügyi választottbírósági vizsgálata abszolút pártatlanságot és méltányosságot igényel a Bizottság képviselőitől. Meg kell őrizniük a hivatalos, kereskedelmi és természetesen államtitkot.

A választottbírósági határozat tanácsadó jellegű lehet, vagy bizonyos cselekvésekre kötelezheti a feleket. Általános szabály, hogy ha bizonyos követelményeket terjesztenek elő, akkor a határozatban a szanálási lehetőségeket írják elő.

Azokban az esetekben, amikor a választottbírósági határozatok létrehozása és végrehajtása lehetetlen, a döntést a munkaügyi konfliktusok megoldására felhatalmazott állami szerv hozza meg. Leggyakrabban a munkaügyi szolgálat ebben a minőségben jár el.

A második szakasz

Először az elégedetlen munkaügyi kollektíva a szakszervezethez fordul, és előterjeszti követeléseit. A szakszervezet egyetlen dokumentumba formálja a munkavállalók összes követelményét, majd elküldi azt a munkáltatónak. A vállalat vezetésének 2 napja van a dokumentum felülvizsgálatára.

Ha a szervezet adminisztrációja megtagadja a követelmények teljesítését, akkor egyeztető bizottság jön létre-közvetítő, a munkaügyi választottbírósági eljárás a legmagasabb fokú. A Bizottságnak a munkavállalók és a munkáltató képviselőinek 50% - át kell képeznie. Ha ebben a szakaszban nem lehet megoldani a konfliktust, akkor a vita már egy másik szakaszba lép. A választottbírósági eljárás benyújtása előtt létrejön a nézeteltérések jegyzőkönyve.

A választottbíróra vonatkozó követelmények

Munkaügyi választottbírósági eljárás, kollektív vita-ezek érthető kifejezéseknek tűnnek, de hogyan lehet megközelíteni a választottbíró jelöltjének választását? Valójában bizonyos követelményeket támasztanak egy ilyen személy számára, nevezetesen:

• kiváló tudás munkaügyi jogszabályok;
• analitikus elme;
• képesség tárgyalni;
• a szerződéses folyamat alapjainak ismerete;
• az összes rendelkezésre álló tény gondos mérlegelésének képessége;
• az emberek pozitív hozzáállásának fenntartása.

Természetesen ez csak egy rövid lista a választottbíróra vonatkozó követelményekről, képesnek kell lennie arra is, hogy megőrizze a kapott információk titkosságát, és ne legyen különleges kapcsolata az egyik féllel, vagyis nincs joga ajándékokat vagy egyéb díjazást elfogadni.

A munkaügyi viták rendezése érdekében a választottbíráskodás valóban segíthet a konfliktus pártatlan mérlegelésében és valóban tisztességes döntés meghozatalában. De a lényeg az, hogy mindkét fél önkéntes alapon dönt a vita rendezéséről.

Ha a konfliktus még mindig nem oldható meg

Annak ellenére, hogy a munkaügyi választottbírósági eljárás valójában bíróság, nem mindig lehetséges a vita megoldása annak segítségével. Ilyen esetekben a vitában részt vevő feleknek joguk van fellebbezni az általános joghatósággal rendelkező rendes bírósághoz.

Emlékeztetni kell arra is, hogy a munkaügyi választottbírósági eljárás célja a kollektív szintű konfliktusok megoldása, de nem az egyéni viták. Ha egy adott alkalmazottnak vitája van a vállalkozás adminisztrációjával, akkor ilyen esetben nem hoznak létre választottbírósági eljárást, a konfliktust csak tárgyalások vagy bírósági eljárás útján lehet megoldani.

Általánosságban elmondható, hogy a választottbíráskodás valódi lehetőség a személyzet és az adminisztráció közötti konfliktus megoldására, különösen egy nagyvállalatnál, ahol lehetetlen még az egyes alkalmazottak követeléseit is meghallgatni.