A törvény szerkezete és tulajdonságai

Az állam hiteles és hivatalos kifejezése a törvényben, a dokumentalitásban, az előírások megfogalmazásának egyértelműségének és pontosságának követelményében szigorúan meghatározott, egységes formák, formális követelmények és konkrét szerkezeti részek használatát teszi szükségessé. A formális részletek minden szabályozási aktus kötelező elemei. Jelzik annak hivatalos jellegét, jogi erejét. A részletek szerint megtudhatja, hogy melyik testület és mikor adta ki ezt a törvényt, milyen formában.

A törvény szerkezete: a koncepció

Van egy bizonyos elemkészlet, amelynek minden szabályozási aktusban jelen kell lennie. Ez a készlet képezi a törvény szerkezetét.

Az Orosz Föderációban a normatív aktusok elfogadása a képviseleti hatóságok hatáskörébe tartozik. Az Állami Duma a legfontosabb jogalkotó testület. A kormányzati képviseleti intézmények minden tantárgyban és településen működnek. A törvények kiadásakor ezek a testületek kötelező követelményeket alkalmaznak:

1. A normatív aktus típusának neve. Ez lehet szövetségi törvény, szövetségi alkotmányos törvény, a téma törvénye stb.
2. Címsor. Ez nemcsak kötelező formai követelmény, hanem a normatív aktus Keresési képének eleme is. A cím jelzi a szabályozás tárgyát, tükrözi a törvény hatályát, a szabályozási anyag megválasztását. A cím a legfontosabb rendszerezési eszköz.
3. Hivatalos szöveg. Jelzi annak az államnak (állami szervezetnek) a nevét, amelynek nevében a törvényt kiadták.
4. Elfogadás dátuma.

Preambulum

Azt is nevezik vezetőnek. Ez a törvény szerkezetének független eleme. A preambulum a dokumentum normatív részének legfontosabb kiegészítése. A bevezetés nem oszlik külön cikkekre és részekre. Rendszerint tükrözi a törvény elfogadásának feladatait és céljait.

A preambulum lehetővé teszi a normatív aktus jelentésének, lényegének, célszerűségének mélyebb, világosabb megértését. Különösen fontos a társadalmi törvények bevezetése a struktúrába. Az ilyen normatív aktusok preambuluma jellemzi azokat a társadalmi-politikai feltételeket, amelyek azok elfogadását késztették.

Rubrikálás

Ha összetett, terjedelmes törvényt fogadnak el, részek, szakaszok, fejezetek, alfejezetek stb. bevezetik a szerkezetbe.

A rendeletek belső kategorizálása anyagi alapon alapul. A jogi normák által szabályozott közönségkapcsolatok bizonyos területekre történő felosztása a tartalomnak és a természetnek megfelelően tükrözi a jogszabályok vagy jogi intézmények fióktelepének vagy alágazatának belső szerkezetét. Ennek megfelelően minél közelebb van a törvény szerkezete (szövetségi, regionális vagy helyi) a jogalkotási rendszer egészéhez, annál hatékonyabban szolgálja az állam jogviszonyainak rendszerezését és ésszerűsítését.

Érdemes megemlíteni, hogy az oroszországi rubrikálás alkalmazása még nem teljesen telepedett le. Általános szabály, hogy egylépcsős szerkezettel a törvényeket csak fejezetekre osztják. Természetesen vannak többszintű szabályok a rendszerben: Polgári Törvénykönyv, IC stb. Ezek szakaszokra, fejezetekre vannak osztva.

Az Orosz Föderációt alkotó köztársaságok egyes alkotmányai csak fejezetekből állnak. De a legtöbb Köztársaságban a címsorok kettős rendszere szerepel az alaptörvény felépítésében – szakaszokra vannak osztva, fejezetekre osztva. A Bashkortostan, Karélia, Tatarstan és számos más Köztársaság alkotmányai ezen az elven alapulnak.

Jogcímcsoport

A törvény szerkezetének kulcsfontosságú eleme.

A hazai szabályozási gyakorlatban a jogi aktusokat nem szilárd szövegben állítják össze. Mindig kiemel bizonyos részeket.

Szerkezetileg a normatív aktus cikkekre oszlik – egyfajta dokumentumcellákra. Ez nagyban megkönnyíti mind a rendelkezések értelmezését, mind alkalmazását. Ezenkívül a cikkenkénti felosztás lehetővé teszi a jogi dokumentum egyes részeire való hivatkozások használatát, elősegíti a rendszerezést.

A cikk jogi normát tartalmaz – egy állami parancs, amely kötelező a végrehajtáshoz. Teljes egészében kifejezi a gondolatot. Célszerűtlennek és indokolatlannak tűnik, hogy egy cikkbe olyan normákat is belefoglaljanak, amelyeknek nincs közvetlen kapcsolatuk egymással. X a cselekmény különböző részeibe helyezhető előítéletek nélkül a tartalomhoz. A jogi dokumentumokban szereplő cikkek számának mesterséges csökkentése a heterogén normák kombinációja miatt felhalmozódáshoz vezet, problémákat okoz az értelmezésben és az alkalmazásban. Ezenkívül megsértik a cikk szerkezetének kialakulásának kulcsfontosságú feltételeit – megsemmisítik a benne foglalt rendelkezések kapcsolatát és egységét. Bizonyos kellemetlenségek is felmerülnek a rendszerezés során. Az a tény, hogy a heterogén rendelkezéseket tartalmazó cikket a gyűjtemények (kódok) különböző részeibe kell helyezni tartalmuknak és természetüknek megfelelően.

Ha több norma szorosan kapcsolódik egymáshoz, kölcsönösen feltételezik és kiegészítik egymást, és csak egy bizonyos kérdésre együttesen válaszolnak, ha az egyik rendelkezés nem érthető a másik nélkül, akkor az egyik cikkbe való elhelyezésük lehetséges.

Megjegyzések

Gyakran használják őket a cikkek szerkezetében. , eközben a jegyzetek gyakran csak rendetlenséget okoznak, összekeverik a törvényeket. Túlzott számuk negatívan befolyásolja a szabályozási aktus szerkezetét. A szakértők szerint a jegyzetek nagy részét független cikkekké lehetne tenni. Ezeket közvetlenül bele lehet foglalni annak a normának a szövegébe is, amelyre megadják őket.

Vannak példák a hazai jogszabályrendszerben, amikor a jogi előírásokat megjegyzésként határozzák meg.

Számozás

Minden törvényben minden cikknek megvan a saját száma. A kényelem érdekében end-to-end rendszert használnak. Tökéletes mindenki számára, beleértve a terjedelmes és többlépcsős törvényeket is. A hazai gyakorlatban arab számokat használnak, mivel sokkal kényelmesebbek az elismeréshez, mint a római számok (különösen, ha sok cikk van a törvényben).

A normatív aktus fejezetei, szakaszai és egyéb strukturális alosztályai szintén számozottak. Ez a számozás nagyban megkönnyíti a kívánt pozíció keresését, lehetővé teszi bizonyos receptekre mutató linkek megadását.

"Általános rendelkezések"

Bármely szabályozási aktus kidolgozásakor és későbbi elfogadásakor a jogalkotók mindig arra törekszenek, hogy az első rendelkezések között a jogi szabályozás legalapvetőbb, általános pontjait, az összes félre alkalmazandó normákat és a törvényben figyelembe vett kérdés szempontjait helyezzék el. Így jönnek létre "Általános rendelkezések". Számos kodifikációs jogi aktusban (kódexben) ezek a következők "Az Általános rész".

Ennek a blokknak a létrehozása biztosítja az anyag bemutatásának rövidségét, tömörségét, a dokumentumban elhelyezett rendelkezések összefüggését, elkerüli az indokolatlan ismétléseket.