Az orosz biblia társaság...

Az orosz Biblia Társaság egy keresztény felekezet nélküli szervezet, amely aktívan terjeszti a Bibliát és a Szentírás egyes részeit Oroszország területén. A Birodalomból származik, most pedig az Orosz Föderációban hozták létre. Ez a bibliagyűjtemények legnagyobb kiadója.

Intézmény

Az orosz Biblia társaságot 1813 januárjában alapították Szentpéterváron. A kezdeményezés Golitsyn hercegtől származott, amelyet I. Sándor császár közvetlenül jóváhagyott.

A tagok első ülése egységes chartát határozott meg célokkal és célkitűzésekkel. Az ötletet ott fejezték ki, hogy a Biblia Társaság elősegíti a Szentírás terjesztését az országban. A Biblia fordításával is foglalkozik, alacsony áron különféle nyelveken biztosítja a lakosság számára.

A tevékenység kezdete

1814-ben a Biblia társaságot eredetileg orosznak hívták. Tevékenységének aktív fejlődése volt – a Szentírást 14 különböző nyelvre fordították le, mintegy 900 000 példányt nyomtattak 26 nyelven. Filaret érsek, Vuk Karadzic filológus, a. Speransky, M. Miloradovich, aki az 1812-es hazafias háború hőse volt. A moszkvai orosz Biblia Társaság védőszentje I. Sándor császár volt. Személyesen 25 000 rubelt különített el egyszeri alapon , majd ezt követően-évente 10 000 rubelt a tevékenységének szponzorálására.

A ház megnyitása

1816-ban az orosz Biblia Társaság ajándékként kapott egy kastélyt Szentpéterváron. Kőből készült, A Catherine-csatorna közelében. Ott hozták létre az orosz Biblia Társaság kiadóját. Itt is megnyílt egy könyvesbolt nyomtatási raktárral. Később I. Sándor bemutatta a kastélyt a Moszkvai Biblia Társaságnak.

Ismeretes, hogy képviselői nagyon aktív kapcsolatban álltak más államok hasonló szervezeteinek tagjaival. Különösen szoros volt a kapcsolat ezen az alapon a britekkel.

Az orosz Biblia Társaság helyzete az 1820-as években nehézzé vált. Aztán Golitsyn herceget eltávolították a hatalomból. Megszűnt az elnöki poszt betöltése a társadalomban is. 1826-ban a Biblia Társaság tevékenységét végül I. Miklós döntése megállította. Tulajdonát átadták a Szent Szinódusnak. Az orosz Biblia Társaság által kiadott könyveket átadták a nyomdának. A Társaság tőkéjét átadták az egyházi osztályoknak. Ennek eredményeként az összes pénzt a kiadás folytatására használták fel, de az orosz Biblia társaság helyett a Szent Szinódus terjesztette a Bibliát.

Eloszlás

1831-ben a közoktatási miniszter. Lieven úgy döntött, hogy létrehoz egy ilyen új szervezetet. Rendeletével létrehozták az evangélikus Biblia Társaság alapokmányát. Az RBO tulajdonát átruházták erre az intézményre. A vezetők az RBO korábbi résztvevői voltak. A Biblia terjesztésének feladata a korábbi idők Biblia társaságából szinte változatlan formában egy új szervezetre hárult. A Szentírást nagyon aktívan terjesztették az oroszországi protestánsok között.

Annak meghatározásakor, hogy milyen célból jött létre a Biblia Társaság, szem előtt kell tartani, hogy képviselői továbbra is lefordították a Szentírást oroszul. Az 1816-ban megkezdett munkák folytatódtak. A Biblia egyetlen általánosan elismert orosz nyelvű fordítása 1876-ban jelent meg a Biblia Társaság képviselőinek erőfeszítéseinek köszönhetően.

A forradalom után

Amikor az 1917-es forradalmi események mennydörögtek, a vallási irodalom terjesztése már nehéz feladat lett. Csak 1956-ban jelent meg a Biblia, amelyet a következő években többször újranyomtattak. Számuk per capita kicsi maradt. Ennek ellenére a kereszténység követői megpróbálták megtalálni a módját az RBO tevékenységének folytatására. Aktívan támogatták őket más államok hasonló szervezeteinek résztvevői.

A szovjet korszak végén

1979-ben 30 000 Bibliát szállítottak az evangélikus baptisták Szövetségi Tanácsának. Ennek eredményeként a szállítások még nagyobb mennyiségben folytatódtak. Ennek ellenére az egy főre jutó szent írások száma elégtelennek tűnt a papok számára.

1990-ben folytatódott az orosz Biblia társaság tevékenysége Moszkvában. Körülbelül egy tucat ember lett alapító. Az ortodox, protestáns és katolikus hagyományok hordozói itt egyesültek. Alexy pátriárka részt vett a szervezet házának ünnepélyes megnyitóján.

Eddig az RBO továbbra is az 1813-as Chartában megfogalmazott elvek szerint működik. A Biblia társaság továbbra is nyomtatja, lefordítja és közzéteszi a Szentírást. Soha nem kíséri megjegyzések.

Jelenleg ez a szervezet aktívan részt vesz a szövegek orosz nemzetiségű nyelvekre történő fordításában, nagy figyelmet fordítva a referencia irodalom közzétételére, amely feltárja a Biblia tartalmát.

Ma

Az orosz Biblia társaságot jelenleg a vallási irodalom egyik legnagyobb kiadójának tekintik. Évente mintegy 500 000 könyvet tesz közzé. Az Orosz Ortodox Egyház egyházközségei között oszlanak meg különböző Orosz régiók. A külföldi szállításokat is elvégzik.

A 19. század elején a szervezet tagjai a kiadványok fejlesztésére törekedtek. Az RBO volt az első az országban, amely alkalmazta a sztereotip nyomtatás módszerét. A huszadik század végére kezdeményezésére kidolgozták a vékony papír készítésének módszereit, új betűtípust találtak ki.

Fióktelepek

Az RBO regionális fiókokkal rendelkezik-Szentpétervár, szibériai, Vlagyivosztok. Szentpéterváron a központi feladat a Szentírás lefordítása az Orosz Föderáció kis nemzetiségeinek nyelvére. A tudományos projektekkel kapcsolatos munka is folyamatban van. A többi régió a Biblia terjesztésére összpontosít mind az országban, mind az egész világon.

Katalógus

A kiadványok katalógusa folyamatosan bővül – jelenleg összesen több mint háromszáz terméktípus készül. Ezek audio, video és nyomtatott kiadványok. Mind vallási, mind világi üzletekben vásárolják őket az egész országban.

Századi bibliai Társaság tagjaihoz hasonlóan a jelenlegi résztvevők vállalják a Szentírás terjesztését. Jelenleg a kiadványokat nyugat-európai államokba, az USA-ba küldik. Folytatódik az aktív együttműködés más országok társadalmaival.

Eloszlás

Az egyének fontos szerepet játszottak a Biblia terjesztésében az orosz vidéken. Tehát a skót Melville, az asszír Yakov Delyakov, a dán Otto Forchgamer, Synclitia Filippova és sok más ember hagyta el a jelüket.

Részletes információk

1824-ben az ország oktatási miniszterének posztját a. Shishkov. Felfüggesztette az RBO tevékenységét, kifejezve azt az elképzelést, hogy a Szentírás szövegeinek egyetlen megengedett fordítása az egyházi szláv. Ugyanebben az évben Seraphim Glagolevsky metropolita lett az RBO elnöke, aki tájékoztatást adott a császárnak arról, hogy a társadalom tagjai eretnekekhez kapcsolódnak. Ezért indokolta a szervezet bezárásának szükségességét.

Figyelemre méltó, hogy a vállalat fiókjait Oroszország egész területén bezárták. Észtországban, Livóniában és Kurlandban azonban a szervezet tagjainak tevékenysége az evangélikus hagyományok hordozóira összpontosult, és az oroszországi események után az itteni bibliai társaságok munkája folytatódott.

Különböző országokban

Ennek köszönhetően. Lieven 1828-ban felvetette az evangélikus BO bevezetésének kérdését I. Miklósnak. A császár ekkor beleegyezett. A központi iroda székhelye Szentpétervár volt. Az elnökök Lieven lettek. 1920-ban Észtország, Lettország, Litvánia független államokká vált. Ezután ezeknek az országoknak a bibliai társaságai átalakultak, és a Bibliák terjesztésével foglalkoztak, amíg ezek az államok 1940-ben beléptek a Szovjetunióba. A jelenleg működő szervezetek úgy vélik, hogy alapításuk dátuma 1813. A litván Bibliatársulat története azonban 1992-re vezethető vissza.

A második társadalom

Sándor már a trónon volt, akinek uralma nagyon liberális volt, N. Astafyev megnyitotta a Szentírás terjesztésének társadalmát Oroszországban. Kezdetben amatőrök Szövetsége volt, akik adományokat gyűjtöttek. Bibliák vásárlására használták őket, majd alacsony áron terjesztették őket. A Társaság alapokmánya leírta a Bibliák ingyenes átadását a legszegényebb személyek kategóriáira. A chartát jóváhagyták, a társaság pedig egész idő alatt Astafyev vezetésével működött 1906-ban bekövetkezett haláláig.

A szervezet és az RBO közötti különbség az volt, hogy a résztvevők nem foglalkoztak fordítási vagy kiadói tevékenységgel. Csak Oroszországban terjesztették a szövegeket. A könyv forgalmazói kölcsönt kaptak, az ortodox görög-orosz egyház Szent Szinódusa pedig kinyomtatta őket. A raktárak Szentpéterváron és Moszkvában voltak. A finanszírozás 1880 óta az 1816-ban alapított American Bible Society-től kezdődött. Ennek köszönhetően aktívan bővült az orosz szervezet tevékenysége. A könyvkereskedők Kelet-Szibériában, az Amurban és Közép-Ázsiában is képviseltették magukat. Nőtt az adományozott Bibliák száma.

1863-1888-ban 1 230 000 könyvet osztottak szét. Ezek közül 85 000-et adtak alacsony áron.

Modern botrány

Nem is olyan régen egy rezonáns botrány mennydörgött az orosz Biblia társaságban, ami sok modern alapító Atya, köztük a főpap visszavonulásához vezetett. Boriszova. Ez az Ügyvezető igazgató és az M vezetése alatt álló fordítók közötti nézeteltérések miatt történt. Selezneva. Ők fordították az Ószövetséget.

Ez a fordítás állítólag a forradalom előtti szövegek helyettesítője volt. Közzétette a munka eredményeit szakaszonként. A munka 2010 nyarára szinte teljesen befejeződött. Csak formális eljárások maradtak.

Egy évvel azelőtt, hogy M. Seleznev javaslatot tett a kiadás leállítására az Újszövetség "botrányos" fordításának kiadása miatt. Kuznetsova, aki az 1990-es években jelent meg az RBO-ban, az orosz fogyasztók számára "jó hír"néven vált ismertté. A fordítás sok kritikát váltott ki.

Ahogy a papok megjegyezték, a Szentírás modern nyelven írt szövege inkább "egy közös lakás konyhájában való veszekedés" volt. Sokan az Újszövetség deszakralizációjának nevezték.

Seleznev attól tartott, hogy az Ószövetség ugyanazon fedél alatt történő közzététele ezzel az értelmezéssel kompromittáló lehet. Félt az ortodox közösség negatív reakciójától, és úgy döntött, hogy újra elkezdi fordítani az Újszövetséget. Ő maga írta, hogy Kuznyecova tapasztalata "úttörő tapasztalata, ezért hálásnak kell lennünk neki", hogy "merész fordítási kísérlet eredménye". Szándékosan a szokásos és hivatalos fordításból indult.

Seleznev kezdeményezése negatív reakciót váltott ki az orosz Biblia Társaság ügyvezető igazgatójától. Az őszi ülésen folytatott agitációja után az RBO tagjainak többsége ellenezte Seleznevet.

Ezek az események sokkal mélyebb problémákat okoztak a szervezetben. Viták törtek ki a létezésének céljáról. Seleznev megjegyzi, hogy támogatja, hogy az oroszországi Bibliatársulatnak nemcsak a kiadással, hanem a tudományos kutatási változatossággal is foglalkoznia kell. Ugyanakkor a legtöbb államban a társadalmak általában nem vesznek részt az utóbbiban. Rudenko Ügyvezető Igazgató és támogatói az ellenkező álláspontot képviselték. Szeleznyev megjegyezte, hogy a Szentírás tudományos fordításának folytatása a Bibliatársulat keretében végzett tevékenység befejezése után a legfontosabb feladat, amellyel ő és kollégái szembesülnek. Jelenleg nincs olyan intézmény, amely a Bibliát oroszul is lefordítaná.

Ugyanakkor őszintén hiszik, hogy az Ószövetséget újra le kell fordítani. Megjegyzik, hogy az előző kiadásban sok hiányosság van. Korábban minden fordítást a teológiai akadémiák számos szakembere ellenőrzött. Tesztelték egymást, az aktív megbeszélések elterjedtek. De ma az egyház nem végez saját fordítási projekteket. Megjelenésük kilátása pedig homályos. 2011-ben bejelentették, hogy Seleznev szövegeinek régi kiadásait eltávolítják a polcokról. A vásárlás pedig csak a "jó hírrel"lehetséges. Abban a pillanatban, M. Seleznev az egyházi szintű posztgraduális iskola Bibliai Tanulmányok Tanszékének vezetője.

Az RBO továbbra is az ország legnagyobb Biblia-kiadója. Továbbra is tagja a hasonló szervezetek hálózatának. Az Egyesült Biblia Társaság koordinálja tevékenységüket.