A melléknevek deklinációja oroszul, a főnevek deklinációja

A melléknevek orosz nyelvű fordítása változatlan nyelvtani mutató, amely feltárja a formák számok, esetek és nemek szerinti megváltoztatásának sajátosságait. A mellékneveknek csak háromféle deklinációja van, amelyek mindegyike különleges tulajdonságokkal rendelkezik.

A melléknevek orosz nyelvű deklinációinak típusai

A melléknevek fő deklinációi: melléknév, pronominális vagy vegyes, null:

1. Melléknév. Ebben a típusban a minőségi, relatív, verbális melléknevek, valamint a résztvevők változhatnak.
2. Pronominal. Ez az opció csak birtokos formákban tartalmaz változtatásokat.
3. Nulla. Ez a csoport kizárólag megváltoztathatatlan formákat foglal magában, vagyis olyan mellékneveket, amelyekre az orosz nyelvben nem vonatkozik eseti deklináció.

Melléknévi deklináció

Az orosz nyelvű melléknevek melléknévtípusa abban különbözik, hogy egy adott végződés helyesírása attól a betűtől függ, amelyen az alap véget ér: kemény, puha vagy sziszegő mássalhangzón. Továbbá, a G, k, x alapjai után a végződések eltérőek. Ezt részletesen ismertetjük az alábbi példákban.

Vegyes

A vegyes deklinációt megkülönbözteti az a tény, hogy amikor a többes számú formák megváltoznak, nem változtatják meg a fajtájukat, végződésük mindhárom esetben azonos. Ez a típus tartalmazhat olyan szavakat, amelyek alapja-y, -y, -y, -y, valamint olyan birtokos típusok, amelyek összetételükben-ov -,- ev -,- in -,- yn utótagokkal rendelkeznek-.

Rövid melléknevek

A rövid melléknevek orosz nyelvű fordítása nem létező nyelvtani jellemző, mivel a rövid formák nem változnak. Talán ilyen formák találhatók valahol. Például a régi folklór kiadványokban, ahol a nyelvre nem vonatkoznak a nyelvtani szabályok. Itt megtalálja a típus kombinációit "Tettem a mezítláb". Egyes régiók szóbeli beszédében a rövid melléknevek esetformáinak használata meglehetősen gyakori. Ebben az esetben egy ilyen jelenség megengedett, ha van szükség.

Az irodalmi orosz nyelvben az ilyen formák használata elfogadhatatlan, még akkor is, ha helyesnek tűnnek. A kombinációt köznyelvként vagy archaizmusként értékelik.

A főnevek deklinációja

A főnevek nyelvtani formája ugyanolyan fontos téma, sőt néha a legrelevánsabb is. A főnevek és melléknevek fordítása oroszul-hasonló folyamatok. Ha a kifejezés megváltozik, akkor mindkét téma ismerete szükséges. A főnevek az esetek és a számok szerint megváltoztatják formáikat, ez az, amit deklinációnak tekintünk. Ez az.

szokásos a különböző végződések strukturálása különböző típusú esetekben, három csoportra osztva:

1. Első deklináció. Ez magában foglalja a következő főneveket a nőies és férfias nem, amelynek végződése-a,-i a nominatív esetben. Ez a csoport magában foglalja az Általános nemű főneveket is, de mindez a kontextustól függ (kemény munkás, slob). Példa erre a szavak: néni, macska, lány, férfi, hurok.
2. Második deklináció. Ebben a csoportban vannak olyan szavak, amelyek olyan objektumokat jelölnek, amelyek a férfias nemben nulla végződéssel rendelkeznek. Ez is egy semleges nem a végződéssel-o, - e. Például, nap, szerző, kattintás, fa, Befejezés, nyom, esszé.
3. A harmadik deklináció a nulla végződésű női főnevek (anya, ifjúság, dolog, ág, keserűség, szomorúság).

Érdekes, hogy kezdetben a szláv nyelvben, amelyből az Orosz nyelv modern nyelvtana alakult ki, hat deklináció volt, amelyek számos főnévcsoportot gyűjtöttek össze.

Kombinációban ", a melléknév + főnév" először csak az esetekben, a számokban és a nemzetségekben változhat. Fontos tudni, hogy pontosan hogyan kell ezt megtenni, mert gyakran sok probléma van a melléknevekkel. Az orosz melléknevek minden deklinációja három csoportra oszlik, amelyek mindegyike a nyelvtani jellemzőktől függően szavakat tartalmaz.

Példák a melléknevek deklinációjára

A melléknevek orosz nyelvű fordítása g, k, x, c és sibilant alapon:

Tehát megvizsgáltuk a melléknevek és főnevek orosz nyelvű deklinációjának témáját. Az elmélet ismerete ebben az esetben a legfontosabb összetevő, amely nélkül a hallgató teljes fejlődése lehetetlen.