Mi minősül bűncselekménynek? Részletes leírás, a bűncselekmény fogalma

A bűncselekmény fogalma fontos szerepet játszik a joggyakorlatban, mivel egyértelmű meghatározást igényel. A kifejezés megértése, besorolása hatással van a büntetés feltételeire és a szolgálat feltételeire. A világ gyakorlatában két definíciót ismernek el: anyagi és formális.

A formális meghatározás

A formális koncepciót számos külföldi országban elfogadják. Eszerint az adott országban hatályos büntető törvénykönyv által előírt cselekményt bűncselekménynek tekintik. Az az elv, amely szerint bizonyos cselekvéseket ebben az esetben tiltottnak minősítenek, nem világos, ami kétértelmű helyzeteket válthat ki.

A lényeg az, hogy a megadott meghatározás nem különbözteti meg a bűncselekményt egy olyan cselekménytől, amelyet jelentéktelensége miatt nem büntetnek a büntetőjog szigorúságával. A hivatalos meghatározás arra a tényre vezethet, hogy az a személy, aki ellopott egy kenyeret, börtönbe kerül, mivel cselekedete lopás.

Anyag meghatározása

Az anyagi meghatározás szerint a már elkövetett cselekmény bűncselekménynek minősül, amelynek tilalma határozza meg a jelek. Először is, ezek a nyilvánosság behatolásának és veszélyének tárgyai. Elfogadhatatlan azonban, hogy a bűncselekményt csak anyagi jellemzői alapján határozzák meg.

Az RSFSR-ben 1922-ben elfogadott büntető törvénykönyv szerint bűncselekménynek minősül egy olyan cselekedet vagy tétlenség, amely veszélyt jelenthet a munkások és parasztok rendjére. Egy ilyen megértés nem kötelezte annak meghatározására, hogy mit nem szabad megsérteni. Ennek megfelelően a bíró bűncselekményként ismerhetett el minden olyan cselekményt, amelyet veszélyesnek tartott az állam számára. Csak a két meghatározás kombinációja adja a legpontosabb eredményt.

A bűncselekmény jelei

A bűncselekmény veszélyt jelent a nyilvánosság számára, kifejezve a büntetőjog által védett érdekek megsértésében. Ugyanakkor nem tekinthetők olyan cselekménynek, amelynek következményei nem jelentenek veszélyt, hanem a jogalkotási aktusok által adott koncepció alá tartoznak.

Az ilyen cselekménynek számos jele van. Társadalmilag veszélyes jelenségként a bűncselekményt a következők jellemzik:

1. Nyilvános veszély. A társadalom számára fontos értékek behatolásában rejlik, amelyet az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének egy része határoz meg, mint tárgy büntetőjogi védelem.
2. Jogellenesség. Az elkövetett cselekményt bűncselekménynek tekintik, feltéve, hogy azt a büntetőjog egy adott cselekmény vagy mulasztás tilalmaként írja elő. Ezért a jogellenesség bizonyos cselekmények végrehajtásának tilalmát jelenti a későbbi büntetés fenyegetése mellett.
3. Bűntudat. A társadalom számára elkövetett illegális és veszélyes cselekményt csak akkor ismerik el bűncselekménynek, ha tudatosan követik el. A bűnösséget csak olyan személy ismeri el, aki mentális állapota és kora miatt képes saját cselekedeteit megvalósítani és irányítani. Ezért az őrült vagy fiatalkorú személyek által elkövetett cselekményeket nem ismerik el bűncselekménynek.
4. A cselekmény egy személy cselekedete vagy mulasztása. A cselekvés olyan viselkedést jelent, amelyet egy személy felismer, és testmozgásokban, arckifejezésekben, mechanizmusok, eszközök és tárgyak használatában nyilvánul meg. A tétlenség éppen ellenkezőleg, egy személy szándékos elmulasztása bizonyos kötelezettségek teljesítésében.
5. Büntethetőség. Bármely olyan cselekmény elkövetése, amelynek tilalmát a büntetőjog írja elő, felelősséget vállal, bizonyos korlátozásokat vagy megfosztást von maga után.

Mi határozza meg a társadalmi veszélyt?

Először is, a kár összege. Két autó ellopása veszélyesebb, mint egy ellopása. Másodszor, a Bizottság és a súlyosbító körülmények módszerével: erőszak jelenléte vagy hiánya, egyénileg vagy személyek csoportja által, fegyverrel vagy anélkül.

Harmadszor, a megvalósítás motívumai. A bosszú, az önérdek, a valami elrejtésére tett kísérleteket mindig szigorúbban büntetik. Negyedszer, a bűncselekmény elkövetésének helye és ideje. A háborús helyzetben, vészhelyzetben vagy állami katasztrófában elkövetett cselekmények mértékét jelentősen megterhelik.

A bűnözés mint bűncselekmény

Az így figyelembe vett cselekményeket a jelenlegi büntetőjog írja elő, különben a cselekményt nem ismerik el bűncselekménynek. A büntetőjog nem teszi lehetővé az analógiák használatát. Például az adatbázisból származó információk lopásának esetének elemzésekor a bírót nem lehet a lopásra vonatkozó szabályok vezérelni, annak ellenére, hogy szinte azonos helyzeteket szabályoznak.

A bűncselekmény mint bűnös cselekedet

A büntetőjogi felelősség és a büntetés fenyegeti az embert, ha bűncselekményét olyan helyzetben ismerik el, ahol a viselkedését irányította, vagyis az akarat és a tudat megnyilvánulása volt. Mindkét tényező tükröződik az Orosz Föderáció Büntető törvénykönyvében képviselt bűnösség kategóriájában, amelyet a személy szellemi hozzáállása a cselekményhez vagy következményei és negatív hozzáállás kifejezése a társadalom és különösen az egyén érdekeivel szemben.

Szándékos bűncselekmény

A szándékos bűncselekmény közvetlen vagy közvetett szándékkal elkövetett cselekmény.

A közvetlen szándék olyan helyzet, amelyben egy személy teljes mértékben tisztában van cselekedeteinek vagy mulasztásainak nyilvános veszélyével, és azt akarja, hogy azok milyen következményekkel járjanak. Például egy veszekedés során egy személy készen áll arra, hogy az ellenfelet a legsebezhetőbb helyeken szúrja meg, megértve, hogy lehet halálához vezet.

A közvetett szándék olyan helyzet, amelyben az ember megérti cselekedeteinek következményeit, de szándékosan lehetővé teszi azok bekövetkezését. Más szavakkal, a büntetőjogi következmények az elkövetett bűncselekmény melléktermékei - az az ár, amelyet egy személy hajlandó fizetni más célok eléréséért. A legszembetűnőbb példa az, amikor egy lövöldözés eredményeként egy betolakodó harmadik féltől származó embereket öl meg.

A bűncselekmények típusai

A bűnözés a jelenlegi büntető törvénykönyv normái által meghatározott jogi fogalom. Többféle atrocitás létezik, attól függően, hogy milyen mértékű és jellegű a nyilvánosság veszélye és a bűntudat formája:

• Kisebb súlyosság.
• Mérsékelt súlyosság.
• Nehéz.
• Különösen súlyos.

Milyen büntetést biztosítanak minden esetben?

Kisebb és közepes bűncselekmények

A kisebb súlyosságú szándékos és gondatlan cselekmények elkövetésének büntetése két év szabadságvesztés, de nem több.

A mérsékelt bűncselekményeket szándékosan követik el. A maximális időtartam legfeljebb öt év. Gondatlan cselekedetek esetén a büntetés legfeljebb két év szabadságkorlátozás.

Súlyos és különösen súlyos bűncselekmények

A súlyos bűncselekményeket szándékosan követik el, legfeljebb tíz évig büntethetők.

Különösen súlyos-szándékos cselekmények, amelyek büntetése meghaladja a tíz évet. Szigorúbb korlátozó intézkedéseket lehet előírni-életfogytig tartó szabadságvesztés vagy halálbüntetés.

A bűncselekmény elkövetésének szakaszai

A büntetőjog a bűncselekmény elkövetésének több szakaszát írja elő, ami a végrehajtás szakaszát jelenti. A büntetőjog elméletében három szakasz van:

• Előkészítés.
• Gyilkossági kísérlet.
• A kész atrocitás.

A bűncselekményt attól a pillanattól kezdve tekintik befejezettnek, amikor a személy által elkövetett cselekményt a corpus delicti összes jele jellemzi. Sajnos egy ilyen meghatározás nem ad egyértelmű megértést a befejezett bűncselekmény jeleiről. Végül is a befejezetleneket a corpus delicti jelei is jellemzik. Az egyetlen kivétel az eredmény. A végleges bűncselekmény jeleit kiemelik a corpus delicti elemzése során.

A Kötelező jelek a következők:

• A személy által megfogalmazott összes cselekvés végrehajtása. At ugyanakkor csak azok a cselekmények vagy tétlenség játszanak fontos szerepet, amelyek a Büntető Törvénykönyv egy speciális részében tilosak, objektív felek.
• A személy által kitűzött cél elérése.

, ezért a bűncselekmény befejezését az jellemzi, hogy a bűnös személy minden veszélyes cselekedetet vagy tétlenséget hajt végre, és konkrét eredményt ér el. Egy ilyen meghatározásnak köszönhetően meg lehet különböztetni a befejezett és a befejezetlen bűncselekményeket.

Az az idő, amikor a bűncselekmény

A bűncselekmények minősítésének jogszerűségének elvét a bűncselekmény befejezésének pillanatának megállapítása garantálja. A bűncselekmény elkövetésének ideje az az idő, amikor a nyilvánosságra veszélyes cselekményt elkövették.

Bizonyos helyzetekben a bűncselekmény befejezésének pillanatát nem határozzák meg konkrét tényezők - a bűncselekmény sajátosságai és összetétele-miatt. Ezt leginkább a csempészet példája mutatja. A jogszabályok vonatkozó cikkei azt mutatják, hogy az ilyen esetek mérlegelésekor a felmondás időpontja az áruk átadásának formájától és módjától, a jutalék módjától, a csempészet mozgásának szakaszaitól függ. Az árnyalatokat a bűncselekmény kivizsgálása során állapítják meg az Orosz Föderáció jelenlegi Büntető Törvénykönyve által megállapított normák alapján. A bűnös személyt teljes mértékben büntetik, ha teljes bűnösségét a bírósági vizsgálat során megállapítják.