Fuchs-szindróma a szemészetben: okok, tünetek, diagnózis és kezelés

A szemészetben a Fuchs-szindróma nem granulomatózus uveitis, amely krónikus formában van jelen, amit a betegség sima kialakulása jelez. Az első szakaszokban ugyanakkor általában csak egy szem érintett. A betegséget bármely életkorban észlelik, rendkívül ritka, hogy kétoldalú. A Fuchs-szindróma az összes uveitis 4% - ában fordul elő, és nagyon gyakran tévesen diagnosztizálják. A szín megváltoztatása előfordulhat, hogy a szem nem fordul elő, vagy nehéz lehet meghatározni, különösen azoknál, akiknek barna szeme van, ha a beteget normál megvilágítás mellett nem vizsgálják. Read more about a tünetek és a kezelés a szem uveitisének további.

Az előfordulás okai

A szindróma megjelenéséhez vezető előfeltételek ma még nem tisztázottak. Feltételezhető, hogy van kapcsolat a betegség és a toxoplazmózis között, szemészeti formájában, de eddig nincs konkrét bizonyíték erre a hipotézisre. A szövettani vizsgálatok limfocitákat és plazmasejteket tárnak fel, ami jelzi ennek a patológiának a gyulladásos jellegét. Természetesen továbbra sem világos, hogy a Fuchs-szindróma önálló betegségnek nevezhető-e, vagy csak a szemszerkezetek ellenreakcióját vonja maga után bizonyos körülmények között.

Tünetek

A szaruhártya csapadékát a betegség fő jellemző patognomonikus mutatójának tekintik. Nagyon kicsi, lekerekített vagy csillag alakú, szürke-fehér tónusú, és lefedi az egész szaruhártya réteget. Csapadék keletkezik és eltűnik, de nem pigmentált és nem egyesülnek. A szaruhártya-formációk közül meg lehet határozni a lágy fibrinszálakat. Ugyanilyen fontos jel a köd a szem előtt.

A vizes nedvesség opálosodásának kimutatható mennyisége alacsony, a sejtek száma +2-ig terjed. A betegség fő jele az üveges törzs sejtes infiltrációjának tekinthető.

A gonioszkópiával nem észlelnek változásokat, vagy később alakulnak ki:

1. Kis sugárirányban elhelyezett artériák az elülső szem sarkában, gallyakhoz hasonlítva. Aktiválják a vérzés előfordulását ezen a helyen a szúrás hátoldalán.
2. A szem átvilágítása.
3. Membránok az előtérben.
4. Jelentéktelen térfogatú és egyenetlen alakú elülső synechia.

Az írisz színének változása

A következő változásokat különböztetjük meg:

1. A szürkehályog extrakciója után hátsó synechiák képződnek.
2. A diffúz jellegű írisz stroma hemiatrófiája.
3. Nincsenek kripták az írisz (ez egy korai mutató). A stromális atrófia későbbi kialakulásával az írisz elhalványul, fehérré válik, különösen a pupilla területén. Az írisz radiális edényeinek kidudorodása a fő szövet elvesztése miatt.
4. Retroilluminációval a hátsó pigmentborítás foltos atrófiáját okozza.
5. Csomók az íriszen.
6. Gyakran előfordul az írisz rubeózisa, amelyet szabálytalan alak megjelenése, enyhe neovaszkularizáció jellemez.
7. A pupilla sphincter atrófiája miatt mydriasis alakul ki.
8. Néha kristályos lerakódások vannak az íriszben.
9. Jelentős és gyakran gyakori kritérium az írisz heterokrómiája.

Egyéb jelek

Az írisz Hypochromia különösen gyakran nyomon követhető. Nagyon ritkán ez a betegség veleszületettnek tekinthető.

Az írisz heterochromia megjelenése a stroma atrófia és a hátsó endothelium pigmentációjának, az írisz bizonyos színének a gén szintjén való megjelenésének köszönhető.

A domináns stromális atrófia lehetővé teszi az endothelium hátsó pigmentrétegének átvitelét és a hiperkrómikus írisz kialakulását.

A sötét színű írisz világosabbá válik, a kék gazdagabb hangot kap.

Diagnosztika

A szemvizsgálat külső vizsgálati adatokon, valamint különböző eljárások eredményein alapul. Külső vizsgálat elvégzésekor felmérik az írisz heterochromia szintjét, a fokozatot kétségestől egészen egyértelműen megnyilvánulásig lehet minősíteni. Megkérdőjelezhető eredmények vagy a heterochromia hiánya nyomon követhető binokuláris lézióban szenvedő betegeknél. A biomikroszkópos technológia lehetővé teszi a szaruhártya-Csapadék kimutatását, amelynek térfogata a Fuchs-szindróma súlyosságától függ.

Fontos a finom áttetsző formációk megjelenése, amelyek a legritkább változatokban pigment zárványokat tartalmaznak. A betegek 20-30% - ában mezodermális Boussac csomók képződnek az írisz felületén, a pupilla szélén pedig Keppe csomók képződnek. A szem ultrahangjának B-módban történő végrehajtása az írisz textúrájának fókuszos vagy diffúz változásáról szól. A Fuchs-szindrómában lévő csapadékokat hipoechoikus formációkként vizualizálják.

A keratoesthesiometriával diagnosztizálják a szaruhártya érzékenységének csökkenését. A szem elülső részének gonioszkópiás módszerrel történő diagnosztizálásakor megállapítható, hogy a szemkamera rendelkezésre áll a vizsgálathoz, átlagos szélessége. A másodlagos glaukóma kialakulása ebben a betegségben a lumen fokozatos szűküléséhez vezet, amelyet lezárás követ. A diagnózis felállításakor a szentpétervári szemész meghatározza, hogy az intraokuláris nyomás normális vagy kissé megnövekedett.

A betegség másodlagos formáját 20 milliméter higany feletti IOP-mutató kíséri. Az invazív beavatkozások végrehajtását fonalas vérzés kialakulása kíséri. Ennek oka az IOP hirtelen csökkenése. A Fuchs-szindróma szövődményeinek megjelenése a látásélesség csökkenéséhez vezet, amelyet a visometria folyamatában észlelnek.

Kezelés

A Fuchs-szindróma megelőzésének és kezelésének stratégiáját a betegség stádiumától és a kisebb szövődmények súlyosságától függően határozzák meg. Az első szakaszokban nem végeznek specifikus terápiát. A színkorrekció kozmetikai színes lencsék használatakor történik. De már a betegség későbbi szakaszaiban ajánlott mind a helyi, mind a szisztémás terápia, amelynek célja a trofikus folyamatok kijavítása.

Angioprotektorokat, nootropikumokat, értágítókat és vitaminokat vezettek be a Fuchs-szindróma kezelési komplexumába. Jelentős számú csapadék képződése esetén a terápiás eljárások lefolyását kortikoszteroidokkal kell bővíteni helyi alkalmazásra cseppek formájában, enzimterápiát kell végezni.

Orvosi kezelés

A másodlagos hátsó subcapsularis szürkehályog kialakulásakor a kezdeti a fejlesztés szakaszai Fuchs-szindróma esetén a gyógyszeres kezelés ajánlott. Ennek hiányában , mikrosebészeti beavatkozást gyakorolnak, ami a lencsemag fragmentációját jelenti egy intraokuláris lencse implantátum egyidejű telepítésével. A másodlagos glaukóma megjelenését a helyi hipotenzív terápia szükségességének jeleként tekintik a betegség fő kezelési módjával egyidejűleg.

Prognózis és megelőzés

Mint ilyen, a Fuchs-szindróma megelőzésére szolgáló eszközöket és módszereket nem találtak. Az ilyen patológiájú betegeknek félévente meg kell látogatniuk a szemész szakorvosát, hogy elvégezzék az összes szükséges diagnosztikai módszert a későbbi szövődmények korai felismerése érdekében szürkehályog és glaukóma formájában. Ezenkívül ajánlott az étrend módosítása jelentős számú vitamin bevonásával, az alvás és a pihenés megszervezésével.

Ennek a betegségnek a prognózisa a teljes élet folytatására és a gyakrabban való munkavégzésre pozitív. Hosszú ideig a betegség látensen folytatódik, de a szürkehályog vagy a glaukóma későbbi kialakulása esetén a látás teljes elvesztése hosszú ideig valószínű, a betegségnek látens mértéke van, azonban másodlagos szürkehályog vagy glaukóma esetén a látás abszolút elvesztése valószínű rokkantsági csoport kijelölésével.