Társadalmi válság: okok, szintek és következmények

Olyan társadalomban élünk és dolgozunk, amelyet példátlan változások féktelen ritmusa jellemez, amelyet az elemzők a "posztmodern vagy posztindusztriális társadalom"egyszerű kifejezéssel fogalmaztak meg. Sajnos mind a társadalom egésze, mind az egyes polgárok számára ezek a változások nem mindig pozitívak.

Globális társadalmi válság

Ezenkívül az egyes esetek jelentősége és intenzitása jelzi, hogy a következmények túlnyomórészt negatív. A globális társadalom jelenleg a gazdasági és pénzügyi válság spektrumával néz szembe, amely munkanélküliséghez, inflációhoz, alacsonyabb jövedelmekhez, a jövővel kapcsolatos bizonytalansághoz és a polgárok többségének szorongásához vezet. Nem meglepő, hogy a társadalmi válság fogalma egyre gyakrabban jelenik meg a közbeszédben, legyen szó hitválságról, termékenységről, migrációról vagy értékcsökkenésről.

A társadalmi átalakulások tudománya

A szociológia a társadalom tudománya, amely a mély társadalmi átalakulások magyarázatának és értelmezésének szükségességéből született, különösen a hagyományos társadalomból a modernbe való átmenet okozta válság idején.

Bár egyes szociológusok feltételezték a "szociológia és a szociológus axiológiai semlegességét", a legtöbb esetben a szociológusok nem lépték túl a témájukat, de még mindig közvetlenül részt vettek a modern társadalom reformjában és átalakításában.

Emile Durkheim, a tudományos szociológia atyja e tekintetben azt a véleményt fejezte ki, hogy "a szociológia nem éri meg az erőfeszítést, ha nem vesz részt az emberi társadalom fejlődésében".

Ezeknek a hagyományoknak köszönhetően a modern szociológia nem maradhat semleges az általa tanulmányozott társadalomban zajló eseményekkel kapcsolatban, különösen azért, mert a tömegtájékoztatásnak köszönhetően a világ polgárainak többsége egyszerre és a legközvetlenebb módon tapasztalja és érzi a jelenségek és társadalmi folyamatok sokaságát.

A válság mint jelenség

Bár a sajtó napi tragikus eseményeket mutat be: a természeti katasztrófáktól és kataklizmáktól a társadalmi nyugtalanságokig és a fegyveres konfliktusokig, a gazdasági katasztrófáktól az emberi drámákig (terrortámadások, légi és vasúti balesetek, tömeggyilkosságok) - és mindezt válsághelyzeteknek nevezik, ez a meghatározás nem mindig tükrözi pontosan, hogy mi történik.

A válság minden olyan helyzet, amely veszélyezteti az emberek életét és jólétét, és jelentős károkat okoz vagy okozhat az emberek vagyoni, erkölcsi és mentális állapotában. Ez negatív társadalmi hatásokhoz vezethet.

A válság emberi vagy természetes okok által okozott nemkívánatos eseményekhez kapcsolódik, amelyek súlyos érzelmi traumát és anyagi károkat okoznak egyéni, intézményi és társadalmi szinten. Maga a válság az emberi, gazdasági, politikai, társadalmi és emberi kapcsolatok és rendszerek romlása.

Társadalmi válságok

A szociológusok elképzelése feltárja a válság jelenségét, mint a fontos társadalmi rendszerek munkájának kudarcát, ami nemkívánatos következményekhez vezet, például a közösségépítésben való részvétel iránti motiváció és érdeklődés hiánya. A látható társadalmi egyenlőtlenség jelenlétében a társadalom reakciója az autoritárius rendszerrel szemben növekszik annak érdekében, hogy megoldja a nyilvános ellenőrzés mechanizmusaiban megnyilvánuló kudarcokat. A szűkebb társadalmi szférában a konfliktus a kisebb, világi vagy teista csoportok érdekeinek kifejezéseként nyilvánul meg, ami a családi, társadalmi, polgári, vallási örökség hanyatlásához vezet.

Más tudományok szempontjából

Történelmi-társadalmi szempontból a válságokat "kényelmesebben" érzékelik, általában a megkötésük után. Ebben az esetben a szakemberek társadalmi válságra vonatkozó gondolatai vagy a fontos politikai-társadalmi összetevőkre, vagy a katonai-politikai kérdésekre összpontosítanak. Így a vizsgált jelenséget a válsághelyzet és a konfliktus közötti különbségnek tekintik, akár fegyveres, akár fegyvertelen. Kiderül, hogy történelmi szempontból a válság és a háború egy tágabb jelenség két alkategóriája – egy nemzetközi vita.

Ami a társadalmi-politikai válságot illeti, a politológusok buzgón keresik a politikai rendezés és a konfliktusmegelőzés módjait. Ugyanakkor mind a történészek, mind a szociológusok következtetéseire támaszkodnak.

A társadalmi rendszerek válságának szintetikus meghatározása ebben az esetben a következő: a válság a szokásos szünet, egyfajta nemkívánatos helyzet, amely megzavarja a társadalom normális működését, és befolyásolja annak képét nyilvános szinten. Ezért van szükség globális válságkezelési stratégiára és megfelelő kommunikációs politikára fordulóponton.

A társadalmi válság veszélyei

Fenyegető alapjait a rendszer, kíséri egy sor kiszámíthatatlan események, a válság gyakran okozza a figyelmetlenség, hogy a problémák, sebezhetőségek a rendszer, mint egy adott struktúra. A szociális munka hirtelen megnyilvánuló társadalmi válságai veszélyeztetik a rendszer stabilitását és minden összetevőjének szokásos működési módját.

Gyakran az egész társadalmi struktúrát annyira befolyásolja a feszültség, hogy a veszély fenyegeti annak fizikai létét. Ezenkívül a rendszer tagjainak alapvető értékei olyan mértékben vannak veszélyben, hogy az egyének inkább félreértelmezik ezeket az értékeket, vagy védelmi mechanizmusokat fejlesztenek ki ezen értékek ellen. Például a nemek közötti egyenlőségért folytatott küzdelem vagy az osztályok társadalmi egyenlőségének igénye. A válság gyakran fizikailag érinti a rendszer egészét, és veszélyezteti annak alapelveit, öntudatát, működésének és létezésének magját.

Konfliktuskezelés

A társadalmi válság jellemzői között a szakértők különös figyelmet fordítanak egy szűkebb, "interdiszciplináris" perspektívára, amely szerint "a konfliktust nem szabad rosszindulatúnak tekinteni, amelyet el kell kerülni és figyelmeztetni kell. Sok társadalmi konfliktust nem szabad felfogni mint természetes számos társadalmi mozgalomban rejlő jelenség. Az ilyen jelenségeket az emberek sokfélesége és az egyes személyek egyedisége okozza.

Így, amint azt e terület szakértői mondják, a társadalmi válság nem minden megnyilvánulása pusztító, némelyikük funkcionális jellegű lehet, fontos ösztönző, versenyképes, dinamizáló szerepet tölt be a társadalomban. A konfliktusok gyakran ösztönzik a gondolkodás fejlődését és döntéshozatal útján, ami pozitívnak bizonyulhat.

Mi nem válság?

Meg kell különböztetni a válságokat az eseményektől, ahol az utóbbiak olyan események, amelyek csak a szervezet alrendszerét érintik, nem pedig annak teljes funkcionalitását. Fontos megkülönböztetni a válságot egy rendkívül súlyos eseménytől is. A vészhelyzet hatással lehet a rendszer egészére vagy részben, de következményei leggyakrabban nem állandóak, vagyis a rendszer képes visszaállítani korábbi formáját.

Alapvető különbségek vannak a válságok és a konfliktusok között is. A konfliktusok következményei leggyakrabban csak a rendszer elemeit érintik, az alapvető értékek károsítása nélkül.

A társadalmi válságok elemzése

A múlt és a jelen társadalmi-politikai válságainak elemzésével meg lehet határozni bizonyos szakaszokat vagy fázisokat, amelyek jellemzik az elemzett társadalmi rendszer kritikus helyzetének menetét:

• A nézeteltérések az első szakasz, amikor fennáll mind az ál–kapcsolatok, mind a hamis konfliktusok lehetősége, valamint kisebb eltérések, amelyek észrevétlenül súlyos konfliktusokká válhatnak.
• A konfrontáció a feszültség, a szorongás és a zavartság pillanata, amikor a felek közötti hatékony kommunikáció megszakad, amikor a meggyőződés "törvényré" válik, és az érzelmi kifejezés erősen uralja a logikai érveket. Ráadásul a kommunikáció sebessége és hatékonysága élesen csökken, súlyosbítva a stressz, a frusztráció és a feszült légkör állapotát.
• Eszkaláció-a konfliktus maximális pontját jelenti, amikor az érintett személyek nem korlátozzák az ellenségességet és az agressziót. Ebben a szakaszban rendkívül nehéz beavatkozni a helyzet súlyosbítása nélkül.
• Az eszkaláció megszüntetése olyan szakasz, amikor erőfeszítéseket tesznek a konfliktusban részt vevő felek közötti megállapodás elérésére. E kísérletek sikere az engedményeknek, valamint a résztvevők számára ésszerű követelmények biztosításának köszönhető. E kísérletek végén eljön az a pillanat, amikor a tárgyalások, a kompromisszumok és a kommunikációs vágy kiűzi az egymásnak ellentmondó szellemeket és erősíti a felek közötti kapcsolatokat.

Okok

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a társadalmi konfliktusok nagy részét a társadalmi válságok háromféle "oka" okozza:

• Az első ok az identitás megnyilvánulása. Ez általában egy olyan társadalomban történik, ahol a csoportok individualizálódnak. Ilyen folyamatokban a társadalom egyes tagjai "külön csoporthoz" tartoznak, a csoport hangja pedig az egyén önkifejezését váltja fel. Például az olasz fasizmus, a radikális iszlám, az LGBTQ.
• A társadalmi kapcsolatok válságának második oka a társadalom tagjai közötti különbségek jelenléte és hangsúlyozása, amikor egyfajta" szervezeten belüli szervezet " jön létre, amely egy egyedi jellegű, egyedi jellegű teret igényel, amely személyre szabja. Például apartheid, rasszizmus, oligarchia. Valójában egy konfliktus nem bontakozhat ki az egyén bizonyos azonosulási képessége nélkül magát, mint egy csoport tagja, és megfigyeli a különbségeket a többi csoporttól.
• Komplex okok, amelyek abból adódnak, hogy az egyik csoport céljainak elérése meghatározza egy másik csoport céljainak megvalósításának lehetetlenségét. Például a holokauszt, a feudalizmus, a rabszolgaság.

Érdemes megjegyezni, hogy a tényezők és a megfelelő intézkedések időben történő azonosítása az ilyen csoportok közötti konfliktusok okainak megszüntetéséhez vezethet, amelyek végül a társadalom társadalmi-gazdasági fejlődésében válságokká válnak.

A válsághelyzetek kialakulásának tényezői

Az elemzés azt mutatja, hogy számos olyan kontextuális és szervezeti tényező létezik, amelyeken a társadalmi rendszer munkája alapul, és amelyek közvetlen és közvetett következményekkel járnak a társadalom életében. A társadalmi válságok kialakulásának fő tényezői között fontos megjegyezni:

• Olyan környezet, amelyet nem korlátoznak a természetes tényezők. Ez magában foglalja a lakosság szegmenseinek életminőségét és munkakörülményeit. Környezeti különbségek nyilvánvalóvá válnak, mert minden társadalmi rendszer arra törekszik, hogy megteremtse a társadalom szervezésének legjövedelmezőbb és funkcionális folyamatát, és a történelem azt mutatja, hogy a társadalom minden szegmensének abszolút egyenlő helyzete gyakorlatilag elérhetetlen.
• A csoportok számát és hatékonyságát a társadalomban élő egyének számának növekedése és diverzifikációja határozza meg. Minél több ember van, annál több csoport van különböző célokkal és törekvésekkel. Ez olyan "akadályok" (osztály, kulturális, nyelvi) kialakulását okozza, amelyek megnehezítik a kommunikációt, ami negatívan befolyásolja a közös társadalmi célok elérését és társadalmi válsághoz vezet az országban.
• A társadalom szervezetének szerkezete gyakran a válság kialakulásának tényezőjévé válik.

A jelenség pozitív aspektusai

Megfelelő körülmények között a társadalmi fejlődés válsága új lehetőségek forrása, többek között:

• A hősök megjelenése. Martin Luther King és Nelson Mandela.
• A társadalmi-gazdasági rendszer válságának nyomása alatt a társadalmi alapok a tehetetlenség állapotából származnak, a konzervativizmust pedig a növekedés és a változás felgyorsult üteme váltja fel.
• Válságban könnyebb megbirkózni a társadalom fő szegmenseinek tudatlanságával, közömbösségével és tétlenségével.
• A válság közvetetten hozzájárul politikai és gazdasági változások. A társadalmi válságok eredményeként új politikai szereplőket választanak, törvénytervezeteket támogatnak.
• A válság serkenti a kommunikációt, új, egyszerűbb és hatékonyabb fejlesztési stratégiák.

A válsághelyzetek következményei

A társadalmi rendszerek válságai ösztönzik az új, továbbfejlesztett állami szervezeti rendszerek kialakulását. Erre:

• , figyelembe kell venni a korábbi kudarcot, mint lehetőséget arra, hogy felismerje a potenciális válságot, és megakadályozza azt a jövőben;
• lehetséges elkerülni a társadalmi válságokat, ha tanulunk más társadalmi rendszerek hibáiból és válságaiból;
• az elavult és nem hatékony társadalmi rendezési eljárások elhagyásával hatékony válságkezelési stratégiákat lehet kidolgozni.