Tartalom
Mondanom sem kell, hogy a mindennapi munkában minden felhasználónak a merevlemezek vagy cserélhető meghajtók formázásával kell foglalkoznia a leggyakoribb flash meghajtók vagy memóriakártyák formájában? Ennek a folyamatnak az aktiválásakor a legtöbben általában nem figyelnek az elosztóegység beállított méretére, amelyet klaszternek neveznek, ezt a paramétert maga az operációs rendszer döntheti el. Elvileg ez a megközelítés helyes. Néha azonban tanácsos megváltoztatni ezt az értéket. Miért van szükség erre, és milyen tényezőket kell figyelembe venni a választás során, akkor beszélünk.
Mi a klaszter mérete??
Ha valaki nem tudja, abszolút minden meghajtón, a rájuk rögzített fájlokat nem egész objektumok formájában tárolják, hanem klaszterekben elosztott részek formájában, amelyek olyan cellák, amelyekbe a merevlemez vagy ugyanaz a flash meghajtó fel van osztva. A Windows rendszerekben szigorú szabály kapcsolódik ahhoz a tényhez, hogy az operációs rendszer a minimális lemezterületet önmagában fenntartja a Média használatakor (és formázásakor) tárolásra információ. Ez az elosztó egység mérete.

A fájlszerkezet módosításától és a kötet méretétől függően a minimális méret 512 bájt vagy 4 KB lehet. Az operációs rendszer maga állítja be a szükséges méretet az ilyen opciók automatikus felismerése alapján. De nem mindig tanácsos használni őket.
Hogyan válasszuk ki az elosztóegység méretét formázáskor: az előnyben részesített opciók telepítését befolyásoló fő kritériumok
Először is világosan meg kell értened, hogy a felhasználó választását jelentősen befolyásolja számos olyan tényező, amely maga is operációs rendszer lehet, hogy nem veszi figyelembe. A legfontosabbak a következők:
- előnyben részesített FS;
- a mentett fájlok mérete;
- írási / olvasási sebesség munka közben a Média.
Ennek következtében megkülönböztethetjük az adathordozóhoz hozzáférő operációs rendszer gyakoriságát, amikor az információk másolásával vagy mozgatásával kapcsolatos egyes műveleteket a rajta lévő fájlokkal hajtják végre.
Fájlrendszer
A különböző típusú meghajtókhoz használt fájlstruktúráknak megvannak a maguk korlátai, alkalmazásuk bizonyos típusú eszközökre szigorúan szabályozott.

Az NTFS a mai napig a legfejlettebb, azonban néhány telepítésekor a Windows verziói nem használható cserélhető meghajtókról (flash meghajtók).

Ha mondjuk a disztribúciós egység méretének megválasztásáról beszélünk a merevlemez FAT32 vagy NTFS formátumban történő formázásakor, akkor jobb, ha a második típust részesítjük előnyben, mivel a FAT32 nem támogatja a 2 TB-nál nagyobb térfogatú modern merevlemezekkel és SSD-kkel való munkát, és nem teszi lehetővé a 4 GB-nál nagyobb fájlok rögzítését. A Windows által kínált automatikus paramétereket a legtöbb esetben nem kell megváltoztatni. Ugyanez elméletileg tulajdonítható a flash meghajtóknak.

Néha azonban tanácsos ext/exFAT FS-t használni a memóriakártyákhoz.
Fájlméret
Most határozzuk meg az egyik legfontosabb paramétert, amely meghatározza az elosztóegység méretének megválasztását a flash meghajtó formázásakor az NTFS fájlstruktúrákhoz viszonyítva, amelyekben a minimális fürtméret 4 KB vagy 4096 bájt.
Azonnal arra kell összpontosítania, hogy pontosan ez a minimális méret, amely alatt nem tudja beállítani vagy használni az értéket. Most nézzük meg a legegyszerűbb példát. Tegyük fel, hogy egy fájlt másol vagy ment egy USB flash meghajtóra, elméletileg 1 KB méretű. Egy klaszterbe van írva, és teljesen elfoglalja. Vagyis valójában 3 KB-ot lehet tulajdonítani a nem elszámolt veszteségeknek. Most pedig képzelje el, mennyi szabad hely pazarolódik el nagyszámú apró tárgy jelenlétében!
Egy másik példa. Az elosztóegység méretét 32 KB-ra állítja, és a megadott minimumnál jóval kisebb méretű szöveges dokumentumokat helyez a meghajtóra(például egyenként 4 KB). Különben is, mindegyikük ugyanazt a 32 KB-ot veszi igénybe, 28 KB pedig minden objektumra egyszerűen elvész.
A meghajtó megbízhatósága működés közben, olvasási sebesség és gyakori hozzáférés a meghajtóhoz
Most jön a megértés a választás helyessége az elosztóegység minimális mérete viszont kissé. Tegyük fel, hogy a fürt méretét túl kicsire állította, de nagyon nagy fájlt (például audio vagy video formátumot) írt a meghajtóra. Zene vagy film másolásakor vagy akár lejátszásakor a rendszer gyakrabban fér hozzá az eszközhöz, amelyen a forrásfájl található. Az ilyen túl gyakori hozzáférés az eszközhöz viszont korai meghibásodást okozhat. De ha nagyobb értéket állít be a klaszter méretéhez, akkor a hozzáférés gyakorisága jelentősen csökken, ami növeli az adathordozó élettartamát.

Ezenkívül a 4 KB-os fürtméretű meghajtóról a hang vagy a videó lejátszása vagy másolása lassabb lesz, mint ha hasonló értéket állít be 64 KB-ra.
Összefoglaló és ajánlások
Így a fentiek összesítésével meghatározható az elosztó egység előnyös mérete az ismert adathordozók bármelyikének formázásakor:
Általában, ha cserélhető eszközökről beszélünk, először döntse el, hogy milyen információkat rögzít rájuk, majd csak állítsa be a szükséges opciókat.