Tartalom
Ha figyelsz a nap délben fehérnek tűnik számunkra. Azonban, miközben megcsodálta a naplementét, gyakran észre, hogy a nap és az ég körül szerzett egy bíbor, vörös árnyalat. Miért vörös a naplemente, a nap színe megváltozik? Valójában az égi test nem változtatja meg színét a nap folyamán, az észlelési szögünk megváltozik.
A nap spektruma és a légkör

Próbáljuk kitalálni, miért vörös a naplemente (a fizika szempontjából). Sokan tudják, hogy a napspektrum 7 színt egyesít (gondolj a szivárványra). A légkörünk hatalmas mennyiségű aeroszol szuszpenziót (kis porszemcséket, vízgőzt) tartalmaz, amelyek miatt mindegyik szín a maga módján diszpergálódik, különbözik a másiktól. A piros szín teszi a legrosszabbat, és a kék árnyalat és a lila a legjobb a szétszóródásnak.
A színt alapvetően bizonyos hosszúságú elektromágneses hullámnak tekintik. A különböző hullámok hossza különbözik egymástól. Az emberi szem a légkör vastagságán keresztül reagál rájuk, amely elválasztja a napot (fényforrás). Amikor az égi test a zenitben helyezkedik el, a sugarak 90 fokos szögben a földre irányulnak (arra a helyre, ahol a megfigyelő áll), így fehéren látjuk a napot. A légkör vastagsága, amely befolyásolja a fénytörést, ebben az esetben viszonylag kicsi. A teljes színspektrum fehér színben van kombinálva.
Miért piros a naplemente?

A nap folyamán a nap közelebb kerül a horizontvonalhoz. A légköri réteg vastagsága, amelyet a nap sugarai leküzdenek, nagyobb lesz. Ez hozzájárul a nagyobb szóródáshoz. A vörös spektrumnak van a legnagyobb hulláma. A leginkább ellenáll a diszperziónak. Ezért a naplementét figyelő személy pirosan látja. A fennmaradó árnyalatokat a légkörben lévő részecskék teljesen felszívják és diszpergálják.
Miért kék az ég?

És miért van például az ég kék? Ez a fény diszperziójának is köszönhető. A kék spektrum színei rövid hullámokkal rendelkeznek, és nagyobb valószínűséggel terjednek a légkörben, mint mások. A por és a víz mikrorészecskéi szétszórják a kék árnyalatú sugarakat, és a sárga, vörös és más sugarak hosszú hullámai áthaladnak. Ezért látjuk az eget kéknek.
A naphoz kapcsolódó jelek
Még őseink is különböző természeti jelenségeket társítottak a jövőben bekövetkező eseményekhez. Azóta különféle jelek mutatkoztak, amelyek például a szél iránya, a havazás és az eső mennyisége alapján megjósolhatják, milyen lesz az élet a következő évben, jó lesz-e a betakarítás. A nap vörös színe naplementekor fizikai jelenség, amely az ősi időkben nagy jelentőséget tulajdonított, ezzel kapcsolatos jeleket hozva létre. Íme néhány közülük:
A nap legendája

Van egy gyönyörű legenda a mennyei testről az emberek között:
Egyszer régen a nap szokatlanul szép virág volt. Napközben a virágot a nap szolgái őrizték, éjszaka pedig egyedül maradt, felügyelet nélkül. Az emberek sokat hallottak erről a virágról, és azt hitték, hogy ha valaki merészeli és kisajátítja, mesésen gazdag emberré válik. Egy éjszaka az emberek könyörtelenül kitéptek egy gyönyörű virágot, és magukhoz ragadták. A reggel kezdetén a nap nem találta meg a kisállatát a kertben, és nagyon ideges volt.
Napok és hetek teltek el, de a virágot soha nem találták meg. De egy nap az egyik házban a Nap vörös fényt látott. Izzó virág volt! A nap magára vette, és égő sugarakkal égette meg ezt a házat. Az emberek teljes mértékben fizettek kapzsiságukért. Azóta, amikor a nap elhagyja az égboltot, magával hoz egy virágot is, amely ragyogásával bíborvörös fénnyel világítja meg a horizontot.
Így vált ismertté, hogy miért vörös a naplemente. A nap nézése most még érdekesebb lesz. A jelek közül sok még ma is hihető. Próbálja meg ellenőrizni mindegyiket!