Szabó istván rendező: az élet és a kreativitás életrajza, és nem csak

Szabó István-híres magyar rendező és forgatókönyvíró. Színészként és producerként is ismert. 57 Filmművészeti alkotás szerepel egy budapesti bennszülött múltjában. 1959 óta dolgozik a mozi területén. Szabó István filmje "Mephisto" 1982-ben megkapta a díj fődíját "Oscar". Filmjei elnyerték a leghíresebb filmfesztiválokat és díjakat: "Cannes-I Filmfesztivál", "Brit Filmakadémia", "Európai Filmakadémia" és mások. 2011-ben bemutatta eddigi utolsó rendezői munkáját "Az ajtó".

fotó: Szabó István

Életrajz

Szabó István született február 18, 1938 egy zsidó család. Iskola után riporterként munkát kapott a rádióban. 1956-ban sikeresen letette a felvételi vizsgákat a budapesti Színház-és Filmművészeti Intézetbe, ahol később rendezőnek tanult. Tanára a híres tanár, Felix Mariashshi. Diákként több rövidfilmet készített, köztük egy filmet "A koncert", számos nemzetközi filmfesztiválon kedvezően fogadták.

Szabó korai művei ikonográfiát tartalmaznak, eltörlik a határokat a valóság, az álmok és az emlékek között. Ezekben az években egy fiatal magyar rendezőt inspirált az irány "a francia új hullám".

keret Szabó István festményéből film a szerelemről

A leghíresebb magyar rendező hangosan kijelentette magát művészi projektjeivel, amelyek az úgynevezett "Szabó István német trilógiájában": "Mephisto", "Redl Ezredes", "Hanussent". Néhány kritikus azonban továbbra is festményeit tartja a legjobb műveinek "Apa", "Budapest Fairy Tales". Nagyra értékelik Szabó István szalagját is "Egy szerelmi film" ("Egy film a szerelemről"). Az 1970-ben nagy képernyőkön megjelent projekt önéletrajzi cselekményekből áll.

rendező: Szabó István a film forgatásán

Filmek és műfajok

Szabó István filmográfiája a következő műfajok festményeiből áll:

  1. Életrajz: "Redl Ezredes".
  2. Dokumentumfilm: "Európából Európába", "Művészek".
  3. Történelem: "Az Offenbach-Rejtély", "A napfény íze".
  4. Rövidfilm: "Beillesztett poszter", "Hetedik nap", "Tiszteletteljes memória", "Város Térkép".
  5. Melodráma: "Zöld Madár", "Találkozás a Vénusszal", "Színház".
  6. Kalandok: Bors.
  7. Fantázia: "Tíz perccel idősebb: cselló".
  8. Katonai: "A felek véleménye".
  9. Dráma: "Mephisto", "Bizalom", "Ajtó", "Itt az ideje az álmoknak", "Levél apámnak", "Rokonok".
  10. Vígjáték: "Az angol királyt szolgálom" (színész).
  11. Bűncselekmény: "Vendome Tér".

Szabó István filmjeiben olyan filmsztárok szerepeltek, mint Ralph Fiennes, Valeria Bruni-Tedeschi, Glenn Close, Helen Mirren, Havri Keitel és mások.

  • Szabó István magyar rendező

    A legjobb projekt

    1981-ben a magyar rendező bemutatott egy képet a közönségnek "Mephisto". Ez a film a Faust legendáján alapul, de a modern világot a cselekvés helyszínének választják. Hendrik Hofgen színészt a kritikusok dicsérik, de a hírnév nem simogatja. A hírnév kedvéért eladja lelkét a náciknak. Egy idő után rájön, hogy egész életében hibát követett el.

    Ez érdekes

    Szabó István biztos abban, hogy még az idősek is lehetnek fiatalok. Vannak olyanok is, akik csak húsz évesek, de már öregek a szívükben, nem akarnak gondolkodni és dolgozni. A filmművészet mestere szerint sokszor találkoztak az életében.

    Szabó István azt mondja, hogy sok fiatalnak, amikor elkezdi az első filmjeit, még nincs víziója a világról. Ők, akiket a televízió hozott fel, jobban megértik a reklámokat és a képek nyelvét, mint az anyanyelvük.

    Szabó István szerint a bolygón évente forgatott hatezer filmből csak néhány száz alapul művészi szándékon és szerzői ambíciókon. Büszke arra, hogy megismerte azokat az embereket, akik valódi mozit hoztak létre.

    Szabó István fegyvernek nevezi a kamerát, amely megkönnyíti a valósággal való játékot. A kamera azonban nem mutatja a teljes képet arról, hogy mi történik, hanem csak azt, amit az operatőr és a rendező meg akart mutatni. Ezért csak egy játékfilmet készít, mert eredetileg hazugságként jelenik meg-ami valójában nem történt meg. Szabó szerint ugyanakkor még mindig inkább az igazságnak tűnik, mint egy dokumentumfilmnek, amely kezdetben "nem lehet azt állítja, hogy az igazság".

    Szabó István azt állítja, hogy az amerikai mozit olyan közép-és kelet-európai emberek hozták létre, akik politikai üldöztetés vagy megélhetés céljából távoztak az Egyesült Államokba. Valódi nehézségekkel szembesültek, tudták, hogy milyen megpróbáltatásoknak vannak kitéve az érzések, és hogyan működnek ezek az érzések. Ezért ezek a bevándorlók erős filmeket készítettek a legegyszerűbb emberi érzelmekkel és az emberi érintés melegségével. Azok a filmkészítők, akik helyettesítették őket, már egyszerűsített projekteket hoztak létre, amelyek minden évben egyre gyerekesebbé váltak.

  • Cikkek a témában